A község régi eredetű, a monda szerint már IV. Béla idején fennállt. 1272 -ben már falu volt. A törökkor végén elpusztult a XVII. század végén települt újjá, evangélikus szlovák és katolikus magyar lakosokkal. A 1800 -as évek elején jelentek meg a zsidó családok: akkor indult meg a helyi kereskedelmi élet. A kapitalizálódás korától a lakosok egyre nagyobb számban a budapesti munkahelyeken kerestek megélhetési lehetőséget. A település lakosságának száma az utóbbi évszázadban mérsékelten emelkedett.

A község műemlékekben gazdag, faluközpontjában, gyönyörű zöld környezetben található a II. világháborús emlékmű. 2000-ben, a milleneum jegyében készült el az a park, amelyet a Szent Margit szobor díszit. Falu ékessége még a Szent Imre szobor, amit 1994-ben avattak fel. A patak mellett Nepomuki Szent János szobra vigyázza a falut. A település történetét az idelátogatók a falumúzeumban tekinthetik meg.

A település minden vonalas infrastruktúrával rendelkezik (telefon, víz, gáz, csatorna, kábeltévé, szélessávú internet). Két határontúli településsel tartanak kapcsolatokat: Gyergyócsomafalva (Románia) és Lukanényével (Szlovákia).

Dány község címere Anjou pajzsban foglalt szimbólumokból áll a következők szerint: A címerállat - a nyúl - a községnek egy XVII. századból eredő pecsétjén már szerepel. Ez a vadállományban gazdag és a mezőgazdasági jellegű térségre emlékeztet. A két kereszt a község vallásos jellegére utal, valamint arra, hogy kétszer elpusztították és a harmadik helyen épült fel. A zöldellő fa egy sírhantot jelképező dombocskából nőtt ki. Azért van ez így, mert a monda szerint a község elpusztításakor a mocsárba menekülő lakosságot vigyázó és őrhelyén lévő községvezetőt - akinek a neve Sebestyén Sebestyén volt - elfogták, lófarkához kötötték és addig hurcolták, míg meg nem halt. A sírhalom ennek emlékét őrzi. Ebből, vagyis az áldozatokból sarjad az új élet. Így került az életfa a címerbe. A címernek nagy előnye az egyszerűségében is erős kifejezőkészség, és mindezt Balogh László grafikus mûvész alkotta meg.

• Belterület: 251 Hektár

• Külterület: 4050 Hektár

• Lakosságszáma: 2003 évben 4319 fõ

• Szomszédos települések:

o Keleten: Zsámbok

o Nyugaton: Isazseg

o Délen: Kóka

o Északon: Valkó