Hogyan maradhat ki egy ingatlan a hagyatékból?
A hagyatéki eljárás első lépése, hogy a halotti anyakönyvi kivonat a hatóság részéről megküldésre kerül a települési jegyzőnek.
Első lépés tehát a hagyatéki leltár felvétele, melyet a jegyző állít össze.

Mi alapján történik ez?
A jegyző a halottvizsgálati bizonyítványon megjelölt hozzátartozót írásban keresi meg, így ennek a megkeresett hozzátartozónak kell az örökhagyó hagyatékába tartozó ingó és ingatlan vagyont megjelölnie valamint az örökösöket felsorolnia.
Természetesen ez a lista megküldésre kerül minden öröklésben érdekelt részére, akik a nyilatkozatban foglaltakat 8 napon belül kiegészíthetik.
Ha ezekből a nyilatkozatokból valamilyen vagyontárgy mégis kimarad, akkor arra a hagyatéki eljárást sem folytatják le.
Így fordulhat elő, hogy egy föld kimarad a hagyatékból és rendezetlenné válik tulajdonjogi szempontból.

Hogyan rendezhetjük ezeknek a földeknek a tulajdonjogát?
Ennek egyik módja a póthagyatéki eljárás, mely abban az esetben indítható, ha a hagyatéki eljárás befejezése után a hagyatékhoz tartozó valamilyen vagyontárgy kerül elő.
Póthagyatéki eljárást nem csak az öröklésben érdekelt személy kezdeményezhet, hanem hivatalból is megindíthatja a jegyző is, ha tudomást szerez az utóbb előkerült vagyontárgyról.
A póthagyatéki eljárás ugyanolyan szabályok szerint zajlik, mint a rendes hagyatéki eljárás.

Egy másik lehetőség: az elbirtoklás
Az elbirtoklás olyan, úgynevezett eredeti tulajdonszerzési mód, mellyel egy földrészletet az eredeti tulajdonos jóváhagyása nélkül is meg lehet szerezni.
Az elbirtoklás feltétele, hogy a más tulajdonában lévő földet legalább 15 évig sajátomként, megszakítás nélkül kell a birtokomban tartani.
Az, hogy mit is jelent a "sajátomkénti" birtoklás, röviden megválaszolható: úgy kell viselkednem, mint egy tulajdonosnak, tehát legalább kultúrállapotban kell tartanom a területet, de a műveléssel már egyértelműen eleget teszek a törvényi elvárásoknak.
Az elbirtoklás megállapításához polgári peres eljárásra van szükség.

Az örökség visszautasítása
Tovább bonyolíthatja a föld sorsát, ha az olyan csekély értékkel bír vagy olyan mértékben meg van terhelve, hogy értéke még a hagyatéki eljárás költségét sem fedezné.
Az örökös ilyen esetben visszautasíthatja az örökséget (de a visszautasítás megtörténhet bármely esetben is), melynek az a következménye, hogy őt az öröklésnél figyelmen kívül kell hagyni és az öröklés rendjében soron következő örökös fog örökölni, akinek természetesen szintén joga van visszautasítani az örökséget.
Visszautasítani főszabály szerint csak a teljes örökséget lehet, de ha az örökös nem foglalkozik hivatásszerűen mezőgazdasági termeléssel, akkor ez a földek és a gazdaság esetében önállóan is megtörténhet (az örökség többi részét "megtartva").
 

Kis Anita
vármegyei elnöki kabinetvezető