Dány Község Önkormányzatának
5/2011. (IV.1) önkormányzati rendelete
Dány Község Önkormányzatának
Szervezeti és Működési Szabályzatáról

 

(Egységes szerkezetben az 5/2012. (III. 5.), 12/2012. (VIII.16.) és 14/2012. (X. 26.) 7/2013. (III.1.) rendelettel)

 

[1]Dány Község Önkormányzatának képviselő-testülete a Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. §. (1) bekezdése, valamint a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló, módosított 2000. évi XCVI. törvény 10/A. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján Magyarország Alaptörvényében meghatározott feladatkörében eljárva az önkormányzat képviselő-testülete és szervei működésének részletes szabályait a jelen szervezeti és működési szabályzatban az alábbiak szerint határozza meg:

 

I. fejezet

Általános rendelkezések

 

Az önkormányzat megnevezése

 

1. §

 

(1)     Az önkormányzat megnevezése: Dány Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat).

 

(2) Az önkormányzat képviselő-testületének megnevezése: Dány Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület).

 

(3)      Az önkormányzat székhelye: 2118 Dány, Pesti út 1.

 

(4)      Az önkormányzat működési területe: Dány község közigazgatási területe

 

(5)       [2]A képviselő-testület hivatalának neve: Dányi Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal)

 

Az önkormányzat jelképei

 

2. §

 

(1)      Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét.

 

(2)      A címer és a zászló leírását, használatának részletes szabályait külön önkormányzati rendelet határozza meg.

 

(3)      [3]Az önkormányzat hivatalos pecsétje: "DÁNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA" feliratú körbélyegző, középen a Magyarország címerével.

 

(4)      Az önkormányzat hivatalos pecsétjét kell használni:

a) a képviselő-testület üléseiről készített jegyzőkönyvek hitelesítésére;

b) az önkormányzat nevében kötött megállapodásokra.

 

(5)      Az önkormányzat kör alakú díszpecsétjén középen Dány község címere található, a köríven a következő felirat olvasható: "KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT DÁNY".

 

(6)        Az önkormányzat díszpecsétjét kell használni:

1. a képviselő-testület által adományozott kitüntetések oklevelein,
2. az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait tükröző dokumentumokon.

Az önkormányzat testvértelepülései

 

3. §

 

Az önkormányzat testvértelepülései:

 

a) Gyergyócsomafalva (Románia)

b) Lukanénye (Szlovákia)

 

4. §

 

A képviselő-testület díszpolgári címet adományoz. E cím adományozására vonatkozó szabályokat külön önkormányzati rendelet tartalmazza.

 

 

II. Fejezet

A helyi önkormányzás általános szabályai

 

 

Az önkormányzati jogok

 

5. §

 

(1)       Az önkormányzat vállalkozói tevékenysége keretében:

a) a képviselő-testület egyedi döntéseit követően közvetlenül vesz részt vállalkozásokban,

b) helyi önkormányzati politikával, illetve annak eszközeivel, módszereivel és konkrét formáival vállalkozásélénkítő, piacgazdaság-barát környezetet teremt.

 

(2)       A képviselő-testület véleményt nyilváníthat és kezdeményezést tehet a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben. E jogával különösen abban az esetben élhet, ha az ügy a településfejlesztéssel és -üzemeltetéssel, a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével áll szoros kapcsolatban. Ilyen ügyekben - a polgármester indítványára - a képviselő-testület a közvetlenül érintett lakossági réteg, érdekképviseleti szerv vagy társadalmi szervezet meghallgatása után nyilvánít véleményt, illetve tesz kezdeményezést.

 

III. Fejezet

Az önkormányzat feladata, hatásköre és szervezete

 

 

Az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatai

 

6. §

 

(1)        [4]Hatályon kívül

 

(2)        [5]Az önkormányzat köteles gondoskodni a Mötv. 13. § (1) bekezdésében foglalt feladatok ellátásáról.

 

(3)       Az önkormányzat szabadon vállalhatja közfeladat ellátását abban az esetben, ha:

a) az nem tartozik más szerv kizárólagos feladat- és hatáskörébe;

b) megvalósítása nem veszélyezteti a kötelezően előírt feladat- és hatáskörök ellátását;

c) ellátásához a szükséges feltételek fennállnak.

 

(4)       Az önkormányzat önként vállalt feladatként gondoskodik:

a) az alapfokú zeneoktatásról,

b) a községüzemeltetési feladatokról,

c) a közművelõdési és sport feladatokról,

d) a község infrastrukturális ellátásához szükséges beruházásokról és felújításokról,

e) a helyi közszolgálati feladatot is ellátó újság és honlap mûködésének támogatásáról,

f) sajátos nevelési igényű gyermekek neveléséről és oktatásáról.

g)[6] bölcsődei ellátásról

 

(5)      A feladatok önkéntes vállalása előtt minden esetben előkészítő eljárást kell lefolytatni, melynek keretében az érintett bizottságok, valamint a Pénzügyi és Községfejlesztési Bizottság véleményét ki kell kérni. Jelentősebb költségkihatással járó feladatellátás felvállalása előtt ideiglenes bizottság is létrehozható, és külső szakértők közreműködése is igénybe vehető.

 

(6)      Az előkészítő eljárás lefolytatásáról a polgármester gondoskodik. A közfeladat önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha tartalmazza a megvalósításához szükséges költségvetési forrásokat is.

 

(7)      Az önként vállalt feladatok tekintetében az éves költségvetésben, a gazdálkodást meghatározó pénzügyi tervben - a fedezet biztosításával egyidejűleg - kell állást foglalni.

 

(8)      Az önkormányzat az egyes önkormányzati feladatok ellátására közhasznú vagy kiemelten közhasznú szervezetet hozhat létre, illetve ilyen szervezettel erre a célra szerződést köthet.

 

A hatáskör átruházásának szabályai

 

7. §

 

 (1)     [7]A képviselő-testület az Mötv. 41.§ (4) bekezdésében foglaltak szerint egyes hatásköreit átruházhatja. Az átruházott hatáskört indokolás nélkül, minősített többséggel vonhatja vissza. Amennyiben a hatáskör átruházása önkormányzati rendelettel történt, úgy a hatáskör visszavonása is csak az átruházásról rendelkező rendelet módosításával történhet.

 

(2)      Az átruházott hatáskörben hozott döntésnél fel kell tüntetni az átruházás tényét és annak jogalapját.

 

(3)      Az átruházott hatáskörben hozott döntésekről a döntésre jogosult szükség szerint, a képviselő-testület döntése alapján tájékoztatja a képviselő-testületet.

 

IV. Fejezet

A képviselő-testület működése

 

A képviselő-testület tagjai, ülései

 

8. §

 

(1)      A képviselő-testület tagjainak száma: 7 fő.

 

2. A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.

 

3. A képviselő-testület szükség szerint ülésezik, a rendes ülést a hónap utolsó csütörtöki napjára 19.00 órára kell összehívni, téli időszakban, december 1-től március 31-ig terjedő időszakban 18.00 órára kell összhívni.

 

A képviselő-testület alakuló ülése

 

9. §

 

(1)       Az alakuló ülést a választást követõ 15 napon belül össze kell hívni. Az összehívásról a polgármester gondoskodik.

(2)       Az alakuló ülést a polgármester eskütételéig a legidõsebb települési képviselõ, mint korelnök vezeti.

(3)       Az alakuló ülés elsõ pontjaként a helyi választási bizottság vezetõje beszámol a választás eredményérõl.

(4)       Az alakuló ülésen a képviselők és a polgármester esküt tesznek.

(5)       Az alakuló ülésen a képviselők és a polgármester eskütételét követően dönt a képviselõ-testület

a) az alpolgármester(ek) számáról és személyérõl, akik megválasztásukat követően esküt tesznek;

b) a polgármester illetményéről, az alpolgármesterek illetményérõl, illetve tiszteletdíjáról;

c) a képviselõi tiszteletdíj mértékérõl;

d) a jegyzõi állás betöltésére vonatkozó pályázat kiírásáról, amennyiben nincs határozatlan idõre kinevezett jegyzõ;

e) a szervezeti és mûködési szabályzat felülvizsgálatának elrendelésérõl.

(6) Az alakuló ülésen dönthet a képviselõ-testület:

a) tanácsnok választásáról,

b) a bizottsági struktúra kialakításáról, a bizottságok elnevezéseirõl és tagjairól, ebben az esetben a külsős bizottsági tagok megválasztásukat követően esküt tesznek.

 

A képviselő-testület rendes ülésének összehívása

 

10.§

1. A képviselő-testület rendes ülését a polgármester, akadályoztatása, illetve a polgármesteri tisztség betöltetlensége esetén az alpolgármester hívja össze.

 

2. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve a polgármester és az alpolgármester együttes tartós akadályoztatása esetén a képviselő-testület rendes ülését a Pénzügyi és Községfejlesztési Bizottság elnöke hívja össze.

 

(3)       A képviselő-testület rendes ülését írásbeli meghívóval kell összehívni.

(4)       A rendes ülés meghívóját, valamint az írásos elõterjesztéseket a képviselõk részére az ülés elõtt legalább három naptári nappal kell kézbesíteni.

(5)       A meghívónak minden esetben tartalmaznia kell az ülés helyét, a kezdés idõpontját, a javasolt napirendeket, a napirendek elõterjesztõit, valamint a tervezett napirend tárgyalásához tanácskozási joggal külön meghívottak megjelölését is. Amennyiben a napirend tárgyalása zárt ülést igényel, úgy az arra történő hivatkozást is.

(6)       A képviselő-testület - a közmeghallgatást nem tartalmazó - üléseit a községházán tartja, de kivételes esetben a képviselő-testület ülése a székhelyén kívüli helyre is összehívható.

(7)       A meghívóban szereplő napirendi pontok sorrendjét az alábbiak szerint kell meghatározni:

1. tájékoztatók,
2. rendeleti javaslatok,
3. határozati javaslatok,
4. bejelentések, kérdések, felszólalások.

 

(8) A képviselő-testület üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni a napirend tárgya szerint:

1. az önkormányzati intézmények vezetőit,
2. [8]a roma nemzetiségi önkormányzat vezetőjét,
3. a bizottságok nem képviselő tagjait,
4. azt a személyt, akinek jelenléte a napirend tárgyalásához szükséges.

(9)       [9]A Mötv. szerint a tanácskozási joggal kötelezően meghívottak részére a meghívóval együtt valamennyi előterjesztést kézbesíteni kell. A napirend tárgya szerint tanácskozási joggal meghívottak részére csak az őket érintő előterjesztéseket kell megküldeni.

(10)     A helyi sajtóban közzé kell tenni: a testületi ülések idõpontját, helyét és napirendjét.

(11)     A képviselő-testületi meghívót a meghívó kibocsátásával egyidejűleg a községháza hirdetőtábláján ki kell függeszteni.

 

 

A képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívása

 

11.§

 

(1)       A polgármester szükség esetén rendkívüli ülést hívhat össze. A rendkívüli ülést – az (5) bekezdésben foglaltak kivételével – meghívóval kell összehívni.

 

(2)       Kötelező a rendkívüli ülés összehívása:

 

            a) a képviselők legalább ¼-ének (2 főnek), vagy

b) a képviselő-testület bármely bizottságának

 

a polgármesternél írásban előterjesztett, a napirendi pontokat is tartalmazó, indokolással ellátott indítványa alapján.

 

(3)       A polgármester az indítvány kézhezvételételtől számított 8 napon belül köteles a rendkívüli ülést meghívóval összehívni. El lehet tekinteni a rendkívüli ülés összehívásától, ha az indítvány benyújtásától számított 8 napon belül a képviselő-testület rendes ülést tart. A polgármester a rendes ülésen köteles az indítványt napirendre javasolni.

 

(4)       A rendkívüli ülés összehívásának indokát a meghívóban fel kell tüntetni.

 

(5)       Sürgős, halasztást nem tűrő esetben a rendkívüli ülés összehívása telefonon, vagy e-mail útján is történhet a napirendi pontok ismertetésével. Az írásbeli meghívó akkor is mellőzhető, ha az ülésre okot adó körülmény az ülés azonnali megtartását indokolja. A sürgősség okát azonban mindenféleképpen közölni kell

 

(6)       A rendkívüli ülés meghívóját a polgármester az ülés előtt legalább 24 órával korábban – az összehívás okának megjelölésével - küldi meg.

 

(7)       Rendkívüli ülésen csak a meghívóban szereplő, illetve a meghíváskor ismertetett napirendet lehet tárgyalni.

 

 

A munkaterv

 

12. §

 

(1)       A képviselő-testület féléves munkatervben rögzíti feladatait és célkitűzéseit.

 

(2)       A munkaterv tervezetét – a  polgármester  irányításával  –  a  jegyző  készíti elő és állítja  össze,  és  a polgármester   terjeszti   jóváhagyás   végett   a   képviselő-testület   elé.   A jegyző az előkészítéshez javaslatot kér a képviselő-testület tagjaitól, a bizottságoktól, illetve a Polgármesteri Hivatal köztisztviselőitől.

 

(3)       A munkatervet a jegyző minden év január 31. napjáig, valamint június 30. napjáig készíti el, és a polgármester az elkészítést követő következő testületi ülésre terjeszti elő.

 

(4)        A munkatervnek tartalmaznia kell:

          a)  a képviselő-testület üléseinek tervezett időpontját, napirendjeit;

b)  a tervezett napirendi pontok előadóit;

c)  a tervezett napirendi pontot véleményező bizottságok megnevezését.

 

 

A képviselő-testület ülése

 

13. §

 

(1)      [10]A képviselő-testület üléseit a Mötv. 44.§-ában foglaltak szerint tartja.

 

(2)      [11]Amennyiben a Mötv. 46.§ (2) bekezdésének b) pontjában érintett személy az ülésen nincs jelen, az SZMSZ 4. melléklete szerinti nyilatkozatát kell beszerezni arra vonatkozóan, hogy hozzájárul-e ügyének nyílt ülésen történő tárgyalásához. Amennyiben nem nyilatkozik, úgy ügye csak zárt ülésen tárgyalható.

 

(3)      [12]A képviselő-testület az Mötv. 46.§ (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott zárt ülést az érdekelt, az előterjesztő vagy a képviselő-testület bármely tagja javaslata alapján minősített többséggel hozott határozatával rendelheti el.

 

(4)      A képviselő-testület tagjait titoktartási kötelezettség terheli a tudomásukra jutott személyes adatok és információk tekintetében.

 

(5)     Az (1)-(4) bekezdésben foglaltakat a bizottságok ülésére is alkalmazni kell.

 

Az ülésvezetés szabályai

 

14. §

 

(1)       A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása, érintettsége vagy a tisztség betöltetlensége esetén az alpolgármester, mindkettőjük együttes akadályoztatása, érintettsége vagy tisztségeik egyidejű betöltetlensége esetén a Pénzügyi és Községfejlesztési Bizottság elnöke vezeti (továbbiakban: ülésvezető).

 

(2)       Az ülést az ülésvezető nyitja meg; megállapítja, hogy a képviselő-testület összehívása az SZMSZ-ben foglaltak szerint történt, továbbá megállapítja a jelen lévő képviselők számát, a képviselő-testület határozatképességét, és kihirdeti az arra vonatkozó megállapításait.

 

(3)      Az ülésvezető az ülés teljes ideje alatt köteles ellenőrizni a határozatképességet. Ha a képviselő-testület határozatképtelenné válik, az ülésvezető kísérletet tesz a határozatképesség helyreállítására.

 

(4)       Ha az ülés ennek ellenére határozatképtelen marad, az ülésvezető az ülést berekeszti. Ebben az esetben a képviselő-testület a következő ülésén – amennyiben  az határozatképes – a napirendek tárgyalását az elmaradt napirendi pontok tárgyalásával kezdi meg.

 

(5)        A napirend tervezetét az ülésvezető terjeszti a képviselő-testület elé. A napirend tervezete tartalmazza a tárgyalandó napirendi pontok tárgyának megjelölését, azok előterjesztőjét.

 

(6)        Az ülésvezető, a képviselő, illetve az előterjesztő a napirendről szóló döntés meghozatalát megelőzően ügyrendi javaslatként kezdeményezheti valamely napirendi pont elhagyását, elnapolását, illetve a javasolt sorrend megváltoztatását. Amennyiben a kezdeményezéssel az ülésvezető egyetért, a napirendet a már javasolt módosításokkal teszi fel szavazásra.

 

(7)        A napirend elfogadása előtt az előterjesztő az előterjesztését – indokolás és a képviselő-testület döntése nélkül - visszavonhatja. A napirend elfogadása után az előterjesztés visszavonásáról a képviselő-testület egyszerű többséggel dönt.

 

(8)        A napirendről a képviselő-testület egyszerű többséggel vita nélkül határoz. A napirendről való levételről a képviselő-testület egyszerű többséggel dönt.

 

(9)       A 10.§ (7) bekezdésének a) pontja szerinti tájékoztatók keretében a polgármester beszámol:

1. a lejárt határidejű testületi határozatok végrehajtásáról,
2. az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről, valamint a jelentősebb eseményekről,
3. a képviselő-testület ezirányú döntése esetén az átruházott hatáskörben hozott döntésekről.

 

(10)     Ugyanazon ülésen a már egyszer megtárgyalt, és határozattal eldöntött ügy, illetve elfogadott rendelet újból nem vehető tárgyalás alá, arról újabb szavazás sem tartható.

 

(11)     A határozatot az ülésvezető mindig szövegszerűen mondja ki, kivéve, ha az szó szerint megegyezik az írásbeli előterjesztésben foglalt határozati javaslattal. Ebben az esetben elég csak utalni a határozati javaslat szövegére.

 

(12) A képviselő-testület – az ülésvezető vagy bármely képviselő javaslatára – legkésőbb a napirend elfogadásakor egyszerű többséggel elhatározhatja, hogy az érintett témát két fordulóban – először az előterjesztés elveit, majd a vita után a szerkesztett előterjesztést – tárgyalja meg.

 

 

Az előterjesztés rendje

 

15. §

 

(1)       Előterjesztésnek minősül:

 

1. a beszámoló és a tájékoztató,
2. egyéb döntést igénylő javaslat, amely rendeletalkotásra vagy határozathozatalra irányulhat.

 

(2)       A képviselő-testületi ülésre az előterjesztés a polgármesternél írásban nyújtható be.

 

3. Az előterjesztést a jegyző előzetesen törvényességi szempontból véleményezi.

 

(4)       A képviselő-testület elé előterjesztést tehetnek:

1. a polgármester,
2. az alpolgármester,
3. a képviselő-testület bizottsága,
4. a képviselő,
5. a jegyző.

 

(5)                   A képviselő-testület ülésén önálló napirendi pontként csak olyan előterjesztés tárgyalható, amely egyébként megfelel az előterjesztésekkel szemben támasztott általános követelményeknek.

 

(6)       Az előterjesztésnek tartalmaznia kell:

1. az előterjesztő nevét, beosztását,
2. a testületi ülés időpontjának megjelölését, ha annak időpontja ismert,
3. a tárgyat és a tényállást,
4. annak áttekintését, hogy a témakör szerepelt-e már korábban is napirenden, s ha igen akkor milyen döntés született,
5. melyik bizottság tárgyalta, és annak javaslatát,
6. a lehetséges döntési alternatívákat, és azok jogszabályi alapját,
7. az alternatívák indokait,
8. a határozati, rendeleti javaslatot,
9.  a felelős és a határidő megjelölését.

 

(7)       Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását. Az előterjesztés áttanulmányozásához megfelelő időt kell biztosítani, s azt - lehetőség szerint - szünet utáni napirendként kell tárgyalni.

 

 

Módosító indítvány

 

16. §

 

(1)       Az előterjesztéshez módosító indítványt tehetnek:

1. a polgármester,
2. az alpolgármester,
3. képviselő,
4. a képviselő-testület bizottsága,
5. a jegyző.

 

(2)       A határozati javaslathoz módosító indítványt szóban vagy írásban lehet előterjeszteni.

 

(3)       A rendelettervezethez a módosító indítványt a képviselő-testületi ülést megelőző napon 16 óráig írásban kell benyújtani. A módosító indítványt a polgármesterhez kell benyújtani, aki gondoskodik a jegyzőhöz és a testület tagjaihoz való eljuttatásáról.

 

(4)        A módosító indítványt szövegszerűen, döntési javaslatba illeszthető módon kell megfogalmazni, ennek hiányában a módosító javaslat nem bocsátható szavazásra.

 

A sürgősségi indítvány

 

17. §

 

1. Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan napirendi javaslat, mely a rendes ülés meghívójában nem szerepel. Sürgősségi indítvány rendkívüli ülésen nem terjeszthető elő.

 

(2)        A polgármester, az alpolgármester, a képviselő, az elnökén keresztül a bizottság, valamint a jegyző írásban javasolhatja a képviselő-testületnek a napirendi javaslatba fel nem vett ügyek tárgyalását a sürgősség okának megjelölésével, illetve indokolásával.

 

(3)        Az indítványnak meg kell felelnie az előterjesztésekre vonatkozó tartalmi és formai követelményeknek. A képviselő-testület a napirend meghatározásakor – sürgősségi indítványonként – vita nélkül egyszerű többséggel dönt a sürgősségi indírvány napirendre vételéről, és annak tárgyalási sorrendjéről.

 

(4)        A sürgősségi indítványt - elfogadása esetén - a képviselő-testület a meghívóban közölt napirendek után tárgyalja. Több sürgősségi indítvány előterjesztése esetén a képviselő-testület egyszerű többséggel dönt azok tárgyalásának sorrendjéről is.

 

(5)        Rendelettervezet nem nyújtható be sürgősségi indítványként, kivéve, ha a hatályos rendelet azonnali módosítása vagy hatályon kívül helyezése szükséges, mert magasabb szintű jogszabályba ütközik, vagy az önkormányzat érdekeit sérti.

 

(6)        A sürgősségi indítványként elfogadott, illetve az ülés napján kézhez kapott döntési javaslathoz a képviselők szóban és írásban megfogalmazott módosító indítványt tehetnek. A módosító indítvány tartalmára a 16. § (4) bekezdésében foglaltak az irányadóak.

 

A tanácskozás rendje

 

 

18. §

 

(1)        A napirendi pont tárgyalásakor elsőként annak előterjesztőjét illeti a szó. Az előterjesztő szóbeli kiegészítést fűzhet az írásbeli előterjesztéshez olyan kérdésben, amely a döntéshozatalt befolyásolhatja..

 

(2)        Az előterjesztő szóbeli kiegészítését követően az előterjesztőhöz kérdéseket lehet intézni, amelyekre – lehetőség szerint - válaszolnia kell.

 

(3)        A kérdésekre adott válaszok elhangzását követően az ülésvezető a döntést igénylő napirendi pont felett – a tájékoztatókra, beszámolókra és a kérdésekre adott válaszok kivételével – vitát nyit.

 

(4)      A napirendi pont vitájánál elsőként a tárgyban érintett bizottság/ok/ elnöke/i – jelentkezésük sorrendjében – legfeljebb 5 percben ismerteti/k/ a bizottság/ok/ véleményét. Ezt követően a bizottság/ok/ tagja/i/, vagy a bizottság/ok/ kijelölt tagja/i/ 3 percben ismertetheti/k/ a bizottságban képviselt kisebbségi álláspont/juka/ját. Ezután – jelentkezési sorrendben – a képviselők és a tanácskozási joggal résztvevők kapnak szót.

 

(5)      A képviselő ugyanahhoz a napirendi ponthoz legfeljebb kétszer, a tanácskozási joggal meghívott – kivéve a jegyzőt - egyszer szólhat hozzá. A hozzászólások alkalmanként legfeljebb 3 percig tarthatnak.

 

(6)      A nyilvános ülésen megjelent választópolgárok (a továbbiakban: hallgatóság) részére a tárgyhoz tartozó kérdésben az ülésvezető hozzászólási jogot biztosíthat. A hozzászólás legfeljebb 5 perc lehet.

 

(7)      Az időhatárt túllépő képviselőtől, illetve hozzászólótól az ülésvezető megvonhatja a szót.

 

(8)        Bármikor szót kérhet:

a) az előterjesztő;

b) bármely képviselő ügyrendi kérdésben – kivéve a (14) bekezdésben foglalt esetben -, vagy ha a személyét érintő hozzászólásra kíván reagálni;

c) a jegyző, ha törvényességet érintő észrevételt kíván tenni.

 

(9)        Ügyrendinek minősül az a hozzászólás, kérdés, melyben a képviselő a képviselő-testület munkájával – ülésének lefolytatásával – kapcsolatos eljárási ügyben tesz észrevételt. Ügyrendi kérdésben történő hozzászólás legfeljebb 1 percig tarthat, melyről a képviselő-testület vita nélkül határoz.

 

(10)      Ügyrendi kérdésben a napirendi vita lezárását nem lehet javasolni.

 

(11)        Az ülésvezetőnek a módosító indítványok esetében is biztosítania kell – tárgyalási szünet elrendelésével – a döntés-előkészítés jogszerűségének feltételeit (törvényességi vizsgálat, bizottsági véleményeztetés).

 

(12)        Az ülésvezető lezárja a vitát, ha megállapította, hogy nincs több hozzászóló. A vita lezárásáról szóló döntését az ülésvezető kimondja.

 

(13)        A vita lezárását követően a napirend előterjesztője válaszol a hozzászólásokra, és nyilatkozik arról, hogy az elhangzott kiegészítéseket és az írásban benyújtott módosító indítványokat befogadja-e. Amennyiben a módosító indítványt az előterjesztő befogadja, úgy arról a módosító indítványról nem kell a képviselő-testületnek külön határozatot hoznia.

 

(14)        A vita lezárását követően, a szavazást megelőzően – vagy aközben – további hozzászólásra még ügyrendi kérdésben sincs lehetőség.

 

(15)        Az előterjesztő válasza után az ülésvezető – az előterjesztő által be nem fogadott- módosító indítványokat szövegszerűen egyenként ismerteti és felteszi szavazásra.

 

(16)        A be nem fogadott módosító indítványokról a képviselő-testület egyszerű többséggel dönt.

 

(17)        A be nem fogadott módosító indítványokról történő szavazást követően – a befogadott módosító indítvánnyal kiegészített – előterjesztést kell szavazásra bocsájtani.

 

(18)        Az elfogadott napirendi pont tárgyalását bármely képviselő javaslatára - a jogszabályi kötelezettséggel tárgyalandó napirendek kivételével - a képviselő-testület legfeljebb 30 nappal elnapolja. A képviselő-testület az elnapolásról vita és felszólalás nélkül, minősített többséggel határoz.

 

(19)        Ugyanazt a napirendi pontot a képviselő-testület legfeljebb egy alkalommal napolhatja el.

 

(20)        A rendes képviselő-testületi ülésen a testületi ülés végén - zárt ülés elrendelése esetén annak megkezdése előtt - bármely képviselő 3 perc időtartamban bejelentést tehet vagy felszólalhat. Bejelentést tenni, illetve felszólalni a község életét, a képviselő-testület munkáját, vagy a képviselőket érintő általános jelentőségű kérdésekben lehet, kivéve az olyan ügyeket, amelyek az általános szabályok alapján napirendre tűzhetők, vagy kérdésként előterjeszthetők.

 

(21)        Az ülésvezető a (20) bekezdésben szabályozott esetben szót ad a felszólalásra jelentkező képviselőnek.

 

(22)        A bejelentések és felszólalások tartalmáról vita nem nyitható, azonban a bejelentéssel felszólalással érintett 2 perc időtartamban viszonválaszra jogosult.

 

(23)        A bejelentés, felszólalás határozati javaslatot nem tartalmazhat, arról a képviselő- testület határozatot nem hozhat.

 

(24)        A polgármester bármely képviselő kérésére legfeljebb 15 perces tárgyalási szünetet rendelhet el. Ezen jogával a képviselő ülésenként csak egyszer élhet.

 

(25)        Lehetőség szerint 1,5-2 óránként, a tárgyalt napirendi pont lezárását követően szünetet kell elrendelni.

 

 

A döntéshozatal szabályai

 

19. §

 

(1)          Jelenlévőnek kell tekinteni azt a képviselőt, aki az ülésteremben tartózkodik.

 

(2)          Ha az ülés kezdetekor az ülés vezetője megállapítja a határozatképtelenséget, akkor az ülést nem nyitja meg.

 

(3)          Ha az ülés folyamán bármikor, illetve ha a szünet után az ülésvezető határozatképtelenséget állapít meg, akkor meg kell kísérelni a határozatképesség helyreállítását. Amennyiben a határozatképesség nem állítható helyre, úgy az ülésvezető az ülést berekeszti.

 

(4)          Határozatképtelenség megállapítása, névsorolvasás és a jelenlévők nevének rögzítése útján történik.

 

(5)          A határozatképtelenség miatt meg nem nyitott ülést változatlan napirendi pontokkal nyolc napon belüli időpontra újra össze kell hívni.

 

Szavazás módja

 

20. §

 

(1)          Szavazni csak személyesen lehet.

 

(2)          A szavazás nyíltan vagy titkosan történhet. A nyílt szavazás névszerinti is lehet.

 

(3)          A szavazás számszerű eredményének megállapítása után az ülésvezető szövegszerűen kimondja a döntést.

 

Nyílt szavazás

 

21. §

 

(1)          Nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. Az ülésvezető köteles a szavazatokat megszámlálni.

 

(2)          A szavazatok összeszámlálása után az ülésvezető megállapítja a javaslat mellett, majd a javaslat ellen szavazók, végül a szavazástól tartózkodók számát.

 

Név szerinti szavazás

 

22. §

 

(1)          Bármely képviselő javaslatot tehet név szerinti szavazásra. A kérdésben a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.

 

(2)          Ha a jelenlévő képviselők több, mint fele indítványozza, név szerinti szavazást kell tartani.

 

(3)          A név szerinti szavazás esetén a képviselők névsorát a jegyző ABC sorrendben felolvassa. A képviselők „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a képviselő szavazatát a névsoron feltünteti, azokat összeszámolja és a szavazás eredményét – a névsorral együtt – átadja az ülésvezetőnek. A szavazás eredményét az ülésvezető mondja ki. A szavazási névsort a jegyzőkönyvhöz csatolni kell.

 

(4)          Nem lehet név szerinti szavazást tartani személyi és ügyrendi kérdésekben.

 

(5)          Ha jogszabály kötelezővé teszi, név szerinti szavazást kell elrendelni.

 

Titkos szavazás

 

23. §

 

1. A képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve amelyekben zárt ülést tarthat.

 

2. Titkos szavazás tartható abban az esetben is, ha az érintett a nyílt tárgylásba beleegyezik.

 

3. Titkos szavazást kell tartani az alpolgármester megválasztásának kérdésében, valamint a jogszabály által előírt más esetben.

 

4. A titkos szavazást bármely képviselő kezdeményezheti. A titkos szavazás kezdeményezésére vonatkozó javaslatról a képviselő-tesület egyszerű többséggel dönt.

 

(5)       A titkos szavazás lebonyolítására a képviselő-testület háromtagú szavazatszámláló bizottságot választ tagjai köréből.

 

(6)       A titkos szavazás szavazólappal történik.

 

(7)       A szavazás lebonyolításának technikai feltételeit a jegyző biztosítja.

 

(8)       A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, és a szavazás eredményét, és erről jegyzőkönyvet készít.

 

(9)       A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

 

a)      a szavazás helyét és idejét,

b)      szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét,

c)       a szavazás során felmerült rendkívüli eseményeket,

d)      a szavazás eredményét.

 

(10)     A szavazásról készült jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság tagjai írják alá.

 

(11)     A szavazásról készült jegyzőkönyvet az ülés jegyzőkönyvéhez csatolni kell.

 

(12)     A szavazás eredményét a bizottság elnöke a képviselő-testülettel ismerteti.

 

Minősített többség

 

24. §

 

Minősített többség szükséges az alábbi kérdések eldöntéséhez:

a) a község általános rendezési tervének elfogadásához,

2. helyi népszavazás kiírásához,
3. a polgármesterrel, jegyzővel szemben fegyelmi, kártérítési eljárás megindításához, ezen személyekkel szemben fegyelmi büntetés kiszabásához, kártérítési felelősségük megállapításához,
4. a képviselő-testület által meghatározott értékhatár feletti hitelfelvételhez és kötvény kibocsátáshoz,
5. az önkormányzati tulajdonba kerülő vagy önkormányzati tulajdonban lévő vagyontárgyak korlátozottan forgalomképessé, vagy forgalomképtelenné, illetve a törzsvagyon forgalomképessé minősítéséhez,
6. a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak elidegenítéséhez, gazdasági társaságba való beviteléhez,
7. átruházott hatáskör visszavonásához,
8. kitüntetés, díszpolgári cím adományozásához,
9. az elfogadott napirend megváltoztatásához,
10. a napirendi pont tárgyalásának elnapolásához,
11. tárgyalás alá vett előterjesztés napirendről való levételéhez,
12. tiszteletdíj kérdésében hozott döntésekhez,
13. bizottsági tag, elnök visszahívásához,
14. már lezárt vita újbóli megnyitásához,
15. az önkormányzat beépítettségi kötelezettséggel eladott építési telkekre vonatkozó beépítési kötelezettség, illetve az annak biztosítására bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom törléséről szóló döntésekhez.

 

 

Kérdés, felvilágosításkérés

 

25. §

 

(1)       A képviselő-testület ülésén az Ötv. 19.§ (2) bekezdésének a) pontja szerint kérdés tehető fel, illetve felvilágosítás kérhető.

 

(2)       Kérdésre választ a polgármester, az alpolgármester, a bizottság elnöke, a jegyző, valamint a jegyző megbízásából a képviselő-testület hivatalának köztisztviselője adhat.

 

(3)       A kérdés feltételére vonatkozó szándékot – a téma megjelölésével – legkésőbb a napirendi pont elfogadásáig lehet jelezni.

 

(4)       A kérdések feltételére és esetleges megválaszolására külön napirendi pont keretében kerül sor.

 

(5)       Ha az ügy jellegéből vagy bonyolultságából adódóan a válaszadási kötelezettség a teljesség igénye nélkül az ülésen nem teljesíthető, akkor a válaszadásra kötelezett személy legkésőbb 15 napon köteles írásban érdemi választ adni.

 

(6)       A kérdésre adott írásbeli választ – amennyiben bármelyik képviselő kéri – rendelkezésére kell bocsátani.

 

(7)       Ha a kérdező a választ nem fogadja el, a képviselő-testület egyszerű többséggel dönt a válasz elfogadásáról.

 

(8)       Ha a képviselő-testület a választ nem fogadja el, akkor a kérdés tárgya szerint illetékes állandó bizottságot a kérdés orvoslására irányuló javaslattételre hívja fel.

 

A tanácskozás rendjének fenntartása

 

26. §

 

(1)        A tanácskozás rendjének fenntartásáról az ülésvezető gondoskodik. Ennek során:

a)             ha az ülésteremben az érdemi munkát bárki zavarja, rendre utasíthatja;

b) a tárgytól eltérő vagy ugyanazon érveket megismétlő, vagy a tanácskozáshoz nem illő sértő kifejezéseket használó hozzászólót, illetve a képviselő-testület tagjaihoz méltatlan magatartást tanúsító felszólalót figyelmezteti, ismétlődő esetben megvonja tőle a szót;

c) rendre utasítja azt a képviselőt, aki a testületi ülés tekintélyét sértő kifejezést használ, súlyos esetben jegyzőkönyvi megrovásban részesíti.

 

(2)       A hallgatóság az ülésteremben a számára kijelölt helyet foglalja el.

 

(3)       A hallgatóság a tetszését vagy nemtetszését nem nyilváníthatja ki.

 

(4)       Rendzavarás esetén a polgármester a rendzavarókat rendre utasíthatja, ismétlődő rendzavarás esetén az érintetteket a terem elhagyására kötelezheti.

 

(5)       Zárt ülés elrendelésekor a hallgatóságnak a termet el kell hagynia.

 

(6)       Ha a rendzavarás a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az ülésvezető az ülést félbeszakítja, és legfeljebb 1 óra időtartamra szünetet rendel el. A szünet az ülésvezető visszatéréséig tart. Amennyiben a rend helyreállt, az ülésvezető azonnal elrendeli az ülés folytatását.

 

(7)       Ha a rendzavarás olyan mértékű, hogy a képviselő-testület a munkáját a szünet elrendelését követő 1 óra elteltével sem tudja folytatni, az ülést az ülésvezető bezárja. Ebben az esetben a meg nem tárgyalt napirendeket a következő testületi ülésen napirendre kell tűzni.

 

(8)       Az ülés elnökének a rend fenntartása érdekében tett – e rendeletben szabályozott – intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, vagy azokkal vitába szállni nem lehet.

 

(9)       Az /1/-/8/ bekezdésben foglaltak a bizottsági ülések vezetése során is alkalmazandók.

 

A jegyzőkönyv

 

27. §

 

1. [13]A képviselő-testület üléséről az Mötv. 52.§-a alapján jegyzőkönyvet kell készíteni.

 

(2)       A tanácskozás hangszalagon, illetve videofelvételen rögzítésre kerül, a hangszalag és a videofelvétel azonban az írásos jegyzőkönyvet nem helyettesíti, csupán annak elkészítéséhez nyújt segítséget.

 

(3)       A képviselő-testületi ülésről készült írásbeli jegyzőkönyv a hiteles. Amennyiben a képviselő-testület üléséről bárki más hang- vagy videofelvételt kíván készíteni, ezt csak a képviselő-testület hozzájárulásával teheti meg. A képviselő-testület az igényről egyszerű többséggel dönt.

 

(4)        [14]A jegyzőkönyvnek az Mötv. 52.§-án túlmenően tartalmaznia kell:

 

a) az ülés helyét és időpontját,

b) a távol maradt képviselők nevét,

c) az ülésen vagy annak egyes napirendi pontjai tárgyalása alkalmával tanácskozási joggal jelenlévők nevét,

d) az elfogadott napirendet és az előadók nevét,

e) napirendi pontonként a felszólalók nevét, a kérdések és a hozzászólások lényegét,

f) a jegyző esetleges törvényességi észrevételeit,

g) az ülés folyamán történt fontosabb eseményeket, ideértve az ülés közben megérkező, illetve távozó képviselők nevét, a megérkezés, illetve távozás időpontját,

h) a határozathozatal módját,

i) megalkotott rendeletek és a hozott határozatok szó szerinti szövegét,

j) a napirend tárgyalását követően elhangzott kérdéseket, bejelentéseket, azokkal kapcsolatos válaszokat, határozatokat,

k) a határozatképtelenség miatt félbeszakadt ülés időpontját és a jelenlévő képviselők névsorát,

l) a tanácskozás rendjének fenntartását biztosító polgármesteri intézkedéseket,

m) ülés bezárásának idejét,

n) polgármester és a jegyző aláírását.

 

(5)       Ha a képviselő – a megfelelő indokolással kéri - akkor felszólalását szó szerint kell a jegyzőkönyvbe felvenni

 

(6)       A képviselő kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, illetve véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben.

 

(7)       A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét, a meghívót és mellékleteit, valamint az elfogadott rendeleteket és határozatokat az ülést követő 15 napon belül meg kell küldeni a helyi könyvtárnak.

(8)       A választópolgárok betekinthetnek a képviselő-testületi ülésről szóló, nyilvános ülésen készített jegyzőkönyvbe, és annak mellékleteit képező előterjesztésekbe. Ennek feltételeit a polgármesteri hivatalban vagy a községi könyvtárban kell megteremteni.

 

 

 

 

 

V. Fejezet

A képviselő-testület döntései

 

A képviselő-testület döntéseire vonatkozó általános szabályok

 

28. §

 

(1)      A képviselő-testület önkormányzati rendeletet alkot, vagy határozatot hoz.

 

(2)      Az önkormányzati rendeleteket és határozatokat külön-külön – a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint:

 

 

a) Dány község Önkormányzatának …/2…..(……..) önkormányzati rendelete /rövidítése: Ör./ A zárójelben feltüntetett dátum a kihirdetés hónap és nap szerint megjelölt időpontja.

 

b)   Dány község Önkormányzat Képviselő-testületének …../2…(….) önkormányzati határozata /rövidítése: Öh./. A zárójelben feltüntetett dátum a határozat meghozatalának dátum szerinti időpontja.

 

c) Dány község Önkormányzat Képviselő-testületének zárt ülésen hozott határozatának jelölése Z-…/2….…(…hó…nap) Öh... A zárójelben feltüntetett dátum a határozat meghozatalának az időpontja.

 

(3)       A képviselő-testületi döntésnek meg kell jelölnie a végrehajtás határidejét és felelősét.

 

(4)       Az önkormányzati rendeletekről és határozatokról a Polgármesteri Hivatal nyilvántartást vezet. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell:

1. döntés számát és tárgyát,
2. meghozatalának időpontját,
3. címének szó szerinti szövegét,
4. rendelet esetében a kihirdetésének időpontját.

 

 

Az önkormányzati rendeletalkotás

 

29. §

 

(1)                   Önkormányzati rendelet megalkotását írásban kezdeményezhetik:

a) a polgármester, az alpolgármester, a jegyző,

b) a képviselő-testület tagjai,

c) a képviselő-testület bizottsága,

4. [15]Roma  Nemzetiségi  Önkormányzat testülete.

 

(2)        A tervezetet a Polgármesteri Hivatal tárgy szerint illetékes osztálya, irodája, illetve ügyintézője készíti el. A képviselő-testület megbízhatja az előkészítéssel a tárgy szerint illetékes állandó bizottságot, vagy annak előkészítésére ideiglenes bizottságot hozhat létre, vagy külső szakértőt bízhat meg. Szakértő bevonására a jegyző tesz javaslatot.

 

(3)        A Polgármesteri Hivatal akkor is köteles részt venni az előkészítésben, ha a tervezetet az állandó bizottság, az ideiglenes bizottság, vagy a szakértő készíti el.

 

(4)       A rendelet-tervezetet a polgármesterhez írásban kell benyújtani.

 

(5)        A rendelet-tervezetet a tárgy szerint illetékes bizottság cél- és szakszerűségi szempontból, a jegyző valamennyi tervezetet törvényességi és jogharmonizációs szempontból véleményezi.

 

(6)       Az előterjesztő a tervezetet indokolással együtt terjeszti a képviselő-testület elé.

 

(7)       A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg, melyet a polgármester és a jegyző ír alá.

 

(8)       Az önkormányzati rendeletet a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel kell kihirdetni. A rendelet kihirdetésének tényét – amennyiben van - az önkormányzat hivatalos lapjában közzé kell tenni. A kifüggesztés napját és a levétel időpontját a rendelet lefűzött példányán rögzíteni kell.

 

(9)       Az önkormányzati rendeletek kihirdetéséről és hatályosulásáról, évenkénti felülvizsgálatáról és a szükséges módosító indítványok előterjesztéséről a jegyző gondoskodik.

 

(10)     Az önkormányzati rendeletek végrehajtására kötelezettek a polgármester vagy a jegyző indítványára tájékoztatást adnak a végrehajtás helyzetéről és a végrehajtás fontosabb tapasztalatairól.

 

[16]Rendelettervezetek társadalmi véleményezése

 

29/A. §

 

(1)       A Képviselő-testület a nyilvános működésének erősítése, a rendeletalkotás sokoldalú megalapozásának érdekében a rendelettevezeteket – a (3) bekezdésében foglalt kivétellel – társadalmi véleményeztetésre bocsájtja.

 

 

 

(2)       A társadalmi véleményeztetés formái:

            a) a helyben szokásos módon közzé tett rendelettervezet véleményezése és

            b) az előterjesztő által bevont személyek, szervezetek által történő véleményezés.

 

(3)       Nem kell társadalmi véleményeztetésre bocsájtani:

            a)         a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, az önkormányzat vagyonáról és a helyi adókról szóló rendeletek tervezeteit,

            b)        az önkormányzat szervezetéről és működéséről szóló rendeletek tervezeteit,

            c)         a sürgősségi indítványként előterjesztett rendeletek tevezeteit,

            d)        azon módosító rendeletek tervezeteit, amelyekben csak jogszabályváltozások miatti rendelkezés módosítások szerepelnek.

 

(4)[17]     A társadalmi véleményeztetésre bocsájtandó rendelettervezetet az előterjesztést tárgyaló képviselő-testületi ülést megelőző 3 nappal a helyben szokásos módon közzé kell tenni. A közzétett rendelettervezetről a honlapon megadott elektronikus levélcímen keresztül vagy a Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálatán írásban bárki véleményt nyilváníthat a képviselő-testületi ülést megelőző 2. napig.

 

(5)       A beérkezett vélemények tekintetében az előterjesztőnek nincs egyedi válaszadási kötelezettsége.

 

(6)       A (2) bekezdés b) pontja szerinti véleményeztetés esetében az előterjesztő meghatározza, hogy mely civil és szakmai szervezetekkel, a településen élő jeles szakemberekkel, közéleti személyiségekkel javasolja a téma egyeztetését, valamint azt, hogy javasolja-e lakossági fórum tartását. Az előterjesztő által meghatározott személyeknek, szervezeteknek a rendelettervezetet úgy kell megküldeni, hogy álláspontjuk kialakítására legalább 6 nap álljon rendelkezésre.

 

 

A képviselő-testületi határozatok

 

30.§

 

(1)       A képviselő-testület határozatait a helyi könyvtárban nyilvánosságra kell hozni.

 

(2)       A határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket, jelentéseket a polgármester készíti elő, és terjeszti a képviselő-testület elé.

 

 

 

 

 

 

VI. Fejezet

Az önkormányzati képviselő

 

Az önkormányzati képviselő jogai és kötelezettségei

 

31. §

 

 

(1)     [18]A képviselőt a Mötv-ben, a jelen SZMSZ-ben, valamint a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvényben rögzített jogok illetik meg, és kötelezettségek terhelik.

2. A képviselő - tevékenysége során - hivatalos személyként jár el.

 

(3)     Az (1) bekezdésben meghatározott jogszabályokban meghatározottakon túl a képviselő, bizottsági elnök, bizottsági tag további kötelezettségei:

 

1. köteles tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában;
2. köteles a testületi üléseken megjelenni, illetve távollétét az ülés megkezdése előtt legalább egy órával a polgármesternek bejelenteni (igazolt távollét);
3. a bizottság elnöke köteles a bizottsági üléseken megjelenni, illetve távollétét az ülés megkezdése előtt legalább egy órával a helyettesítésével megbízott bizottsági tagnak bejelenteni (igazolt távollét);
4. a bizottsági tag képviselő köteles a bizottsági üléseken megjelenni, illetve távollétét az ülés megkezdése előtt legalább egy órával a bizottság elnökének bejelenteni (igazolt távollét);
5. a képviselő, a bizottság nem képviselő tagja a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti és magántitok megőrzése /titoktartási kötelezettsége megbízatásának lejárta után is fennáll/;
6. olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, választói bizalmára;
7. kapcsolatot tartani a választópolgárokkal, illetve a különböző önszerveződő lakossági közösségekkel.

 

(4)     Az a képviselő, aki a szabályszerűen összehívott képviselő-testületi ülésről távol marad, és távolmaradását előzetesen alapos indokkal nem menti ki, igazolatlanul távollévőnek minősül.

 

 

 

 

 

VII. Fejezet

A képviselő-testület bizottságai

 

 

Állandó bizottság

 

32. §

 

(1)                   A képviselő-testület - meghatározott önkormányzati feladat ellátására - állandó bizottságo(ka)t választ.

 

(2)                   A képviselő-testület állandó bizottságai:

 

a) Környezetvédelmi, Mezőgazdasági és Településüzemeltetési Bizottság,

b) Oktatási, Művelődési és Sport Bizottság,

c) Pénzügyi és Községfejlesztési Bizottság,

d) Szociális és Egészségügyi Bizottság,

e) Vagyonnyilatkozat-nyilvántartó és Ellenőrző Bizottság.

 

(3)       Az állandó bizottságok létszáma – a Vagyonnyilatkozat-nyilvántartó és Ellenőrző Bizottság kivételével - legalább 5 fő. A Vagyonnyilatkozat-nyilvántartó és Ellenőrző Bizottság tagjainak száma 3 fő.

 

(4)       A képviselő több bizottság tagja is lehet. A bizottságokban tagként külsős szakemberek is részt vehetnek a képviselő-testület bármely tagjának javaslata alapján, a képviselő-testület döntése szerint.

 

(5)    A bizottság tagjai közül elnökhelyettest választhat, aki nem lehetkülsős tag.

 

(6)       A bizottsági ülésen a jegyzőt a bizottsági titkár helyettesítheti, a titkári feladatokat ellátó személyt a jegyző bízza meg a Polgármesteri Hivatal dolgozói közül.

 

(7)                   A  bizottság  üléseit  féléves  munkaterv  alapján,  illetve  a  képviselő-testület  üléseihez  és napirendi pontjaihoz igazítva tartja.

 

(8)       A bizottság ülését a bizottság elnöke (a továbbiakban: elnök) meghívóval hívja össze. A meghívóra tartalmára, formájára, valamint kézbesítésének rendjére a képviselő-testületi meghívóra vonatkozó szabályok az irányadóak.

 

(9)       Az elnök akadályoztatása, vagy tisztségének betöltetlensége esetén az ülést a bizottsági elnök helyettese is összehívhatja. Az ülést az elnök, akadályoztatása, tisztsége betöltetlensége esetén a helyettesítésével megbízott bizottsági tag vezeti.

 

(10)     A bizottságok üléseinek meghívóit azon képviselők részére is meg kell küldeni, akik nem tagjai az adott bizottságnak. A képviselő kérésére részére a bizottsági ülés anyagát is meg kell küldeni.

 

(11)     A bizottsági ülés lefolytatására a képviselő-testületi ülés lefolytatására vonatkozó szabályok az irányadóak.

 

(12)     A bizottsági ülésen szavazati joga csak a bizottság tagjainak van. A bizottság ülésein megjelent - bizottsági tagsággal nem rendelkező - képviselők, valamint a meghívottak tanácskozási joggal rendelkeznek.

 

(13)    A bizottság döntéseit határozati formában hozza meg. A bizottsági határozatok formai követelményeire a képviselő-testületi határozatokra vonatkozó 28.§-ban foglalt szabályok az irányadóak.

 

(14)    [19]A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyre az Mötv. 60.§-ában foglaltak az irányadóak. A kisebbségi véleményeket igény szerint rögzíteni kell. A jegyzőkönyvet az elnök és bizottsági titkár írja alá.

 

(15) A bizottsági titkár feladatai:

a)         ülés szervezése,

b)         az ülés helyének biztosítása,

c)         meghívó előkészítése, s az érintetteken kívül a községi honlapon való közzétételre történő megküldése,

d)        kiküldendő           anyag        leírása,                 adott    feltételek        esetén   elektronikus   úton   való postázásáról való gondoskodás,

e)         jegyzőkönyv  elkészítése,

f)          a bizottsági ülés anyagának és jegyzőkönyvének időrendi sorrendben történő őrzése,

g)         a  jegyzőkönyvből és a tárgyalt  anyagból egy eredetben iktatott  és egy másolati példány eljuttatása a jegyzőhöz az ülést követő 10 napon belül,

h)         az ülésen elhangzott közérdekű bejelentés, közérdekű javaslat és panasz írásban, intézkedés céljából történő továbbítása a jegyző felé,

i)          képviselő-testületi ülésen tárgyalt napirendről kialakított bizottsági állásfoglalás írásba foglalása, és elhelyezése a megfelelő elektronikus mappába,

j)          a bizottság határozatainak a képviselő-testület tagjai részére történő megküldése.

 

A bizottságok általános feladatai

 

33.§

 

 

(1)        Közreműködnek a bizottság működési körébe tartozó rendelet-tervezetek, tervek, programok, képviselő-testület elé kerülő előterjesztések előkészítésében és véleményezésében.

 

(2)       Közreműködnek a bizottság működési körébe tartozóan a nemzetközi kapcsolatok kialakításában, fenntartásában és ápolásában.

 

(3)       Figyelemmel kísérik a civil kezdeményezések alakulását, bevonják a civil szervezeteket a döntések előkészítésébe.

 

(4)       Ellátják azokat a feladatokat, amelyekkel a képviselő-testület őket megbízza, döntenek a képviselő-testület által rájuk ruházott hatáskörben.

 

(5)    Amennyiben az állandó bizottság a feladatkörébe tartozó előterjesztést bármely okból kifolyólag a képviselő-testület ülésének napjáig nem tárgyalja meg, illetve nem véleményezi, úgy a képviselő-testület a bizottság véleménye nélkül dönt.

 

A bizottságok kapcsolatai

 

34.§

 

 

(1)       A bizottságok tevékenységükről – igény szerint – de legalább évente egy alkalommal beszámolnak a képviselő-testületnek.

 

(2)       A bizottság elnöke a bizottság átruházott hatáskörben hozott döntéseiről - a képviselő-testület ilyen irányú döntése esetén - tájékoztatást ad.

 

(3)       A bizottságok egymással mellérendeltségi viszonyban állnak.

 

(4)       A bizottságok a feladatkörüket érintő feladatok megvizsgálása, illetve végrehajtása érdekében egyes kérdésekben együttes ülést is tarthatnak.

 

 

Ideiglenes bizottság

 

35. §

 

(1)       A    képviselő-testület – meghatározott önkormányzati feladat ellátására, javaslat kidolgozására – bármely képviselő javaslatára ideiglenes bizottságot választhat.

 

(2)       Az ideiglenes bizottság feladatát, megbízásának terjedelmét, elnevezését, tagjainak számát a képviselő-testület az ideiglenes bizottság létrehozásakor határozza meg.

 

(3)       Az ideiglenes bizottság elnökének, tagjainak megválasztására, a bizottság működésére és megszűnésére – eltérő rendelkezés hiányában - az állandó bizottságokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

 

(4)       Az ideiglenes bizottság tevékenységéről jelentést készít, amelynek tartalmaznia kell:

1. az ideiglenes bizottság feladatát,
2. az ideiglenes bizottság által alkalmazott eljárást és vizsgálati módszereket,
3. az ideiglenes bizottság megállapításait,
4. a szükséges intézkedésekre vonatkozó javaslatot, vagy javaslat kidolgozásának kezdeményezését.

 

VIII. Fejezet

Együttműködés Dány Község [20]Roma Nemzetiségi Önkormányzatával

 

Az együttműködés keretei és feltételei

 

36. §

 

(1)      Az Önkormányzat és Dány Község [21]Roma Nemzetiségi Önkormányzata (a továbbiakban: Roma Nemzetiségi Önkormányzat) közötti együttműködésről szóló megállapodást e rendelet 3. függeléke tartalmazza.

 

(2)      A képviselő-testület a [22]Roma Nemzetiségi Önkormányzat feladat- és hatáskörének ellátásához szükséges - az önkormányzat tulajdonában lévő - vagyon használatba adása esetén külön önkormányzati rendeletet alkot.

 

(3)      A Polgármesteri Hivatal biztosítja a [23]Roma Nemzetiségi Önkormányzat képviselő-testületének működési feltételeit, és ellátja az ezzel kapcsolatos teendőket - így különösen biztosítja a testületi működéshez szükséges helyiséghasználatot, ellátja a postai, kézbesítési, gépelési, sokszorosítási feladatokat, ideértve az ezzel járó költségek viselését is.

 

(4)      A [24]Roma Nemzetiségi Önkormányzat gazdálkodásával és pénzellátásával kapcsolatos pénzforgalmat a Polgármesteri Hivatal látja el.

 

 

IX. Fejezet

A polgármester, az alpolgármester és a jegyző

 

A polgármester

 

37. §

 

(1)       A polgármester megbízatását főállásban látja el.

 

(2)       A polgármesternek a képviselő-testület működésével, a bizottságok működésével, a polgámesteri hivatallal összefüggő feladatait az Ötv., illetve jelen rendelet szabályozza, ezen túlmenően a polgármester feladata különösen:

1. a képviselők munkájának segítése,
2. a község fejlődésének elősegítése,
3. a helyi közszolgáltatások fejlesztésének elősegítése,
4. a képviselő-testület működési feltételeinek megteremtése, munkájának megszervezése, összehangolása,
5. a képviselő-testület döntéseinek előkészítése, a döntések végrehajtása, a végrehajtás megszervezése és ellenőrzése,
6. a helyi fórumok szervezése,
7. önkormányzati feladatokat érintő kérdésben független szakértőt kérhet fel valamely előterjesztésének előkészítésére vagy a döntés véleményezésére.

 

(3)       A polgármester pecsétje: "Dány Község Polgármestere" feliratú körbélyegző, középen a Magyarország címerével.

 

(4)       A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatáskörök jegyzékét e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

 

Az alpolgármester

 

38. §

1. Az alpolgármester társadalmi megbízatásban, a polgármester irányításával látja el feladatait.

 

2. Az alpolgármester díjazását a képviselő-testület külön rendeletben szabályozza.

 

3. Az alpolgármester feladatát, hatáskörét a polgármester határozza meg.

 

4. Az alpolgármester nem lehet önkormányzati hatáskörök címzettje, ilyen hatásköröket rá sem a képviselő-testület, sem pedig a polgármester nem ruházhat.

 

A jegyző

 

39. §

 

 

(1)        A jegyzőnek a képviselő-testület és szervei tekintetében fennálló jogait és kötelezettségeit az Ötv., illetve jelen rendelet határozza meg.

 

(2)        A jegyző (1) bekezdésben meghatározottakon túli egyéb főbb feladatai:

 

1. tájékoztatja a képviselő-testületet az önkormányzatot érintő fontosabb jogszabályváltozásokról, és jelzi azokat a jogszabályi előírásokat, határidőket, amelyekhez önkormányzati döntés szükséges,
2. rendszeresen ügyfélfogadást tart,

             c)         szervezi a Polgármesteri Hivatal jogi felvilágosító munkáját,

d)         ellátja a közigazgatási tevékenység egyszerűsítésével, korszerűsítésével összefüggő feladatokat,

e)          jogértelmezési kérdésekben véleményt nyilvánít a polgármester, az alpolgármesterek és a képviselők kérésére,

f)          saját hatáskörben gondoskodik az SZMSZ függelékeinek naprakészen tartásáról.

 

(3)       [25]A jegyző hivatalos pecsétje: "DÁNY KÖZSÉG JEGYZŐJE” feliratú körbélyegző, középen a Magyarország címerével.

 

X. Fejezet

A polgármesteri hivatal

 

A Polgármesteri Hivatal jogállása és feladatai

 

40. §

 

(1)       [26]A képviselő-testület Dányi Polgármesteri Hivatala elnevezéssel egységes hivatalt tart fenn.

 

(2)       A Polgármesteri Hivatal ellátja az önkormányzat, a képviselő-testület és szervei működésével, illetve annak összehangolásával kapcsolatos feladatokat.

 

(3)       A Polgármesteri Hivatal végrehajtja a képviselő-testület, a bizottságok és a polgármester döntéséből adódó feladatokat.

 

(4)       A Polgármesteri Hivatal működése során minőségi, ügyfélbarát szolgáltatást nyújt.

 

(5)       A Polgármesteri Hivatal lehetőség szerint naprakész információkat szolgáltat.

 

(6)       A Polgármesteri Hivatal közreműködik a testületi és bizottsági ülések meghívójának és előterjesztéseinek előkészítésében és azoknak érintettekhez történő eljuttatásban.

 

(7)       A Polgármesteri Hivatal gondoskodik a testületi és bizottsági ülések,a  polgármesteri, alpolgármesteri, jegyzői, képviselői fogadóórák, fórumok és beszámolók időpontjának és helyének – a helyben szokásos módon történő – közzétételéről, valamint a megtartásukhoz szükséges feltételek biztosításáról.

 

(8)       A Polgármesteri Hivatal ellátja az önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos feladatokat.

 

(9)       A Polgármesteri Hivatal önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, jogi személy.

 

(10)     A Polgármesteri Hivatal székhelye: 2118 Dány, Pesti út 1.

 

(11)     [27]A Polgármesteri Hivatal hivatalos pecsétje: "DÁNYI POLGÁRMESTERI HIVATAL” feliratú körbélyegző, középen  Magyarország címerével, melyet különösen a Polgármesteri Hivatal által kötött megállapodásokon, megrendeléseken kell alkalmazni.

 

XI. Fejezet

Az önkormányzat gazdasági alapjai

 

41. §

 

Az önkormányzat vagyonáról, gazdálkodásáról és tulajdonáról külön önkormányzati rendelet rendelkezik.

 

Az önkormányzat költségvetése

42.§

 

(1)       A képviselő-testület meghatározza gazdasági programját, költségvetését és zárszámadását önkormányzati rendeletben állapítja meg.

 

(2)       [28]A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét a mindenkori állami költségvetési törvény határozza meg.

 

(3)       A költségvetés tervezetében először a törvényben kötelezően előírt önkormányzati feladatok megvalósítását kell kidolgozni, ezek után kell javasolni további, önként vállalható önkormányzati feladatokat.

 

(4)        A költségvetési rendelet tervezetét a jegyző készíti elő, és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. Az előterjesztést előzetesen valamennyi bizottság kötelezően megtárgyalja és véleményezi. [29]A Kjt. 6. § (1) bekezdés b/ pontja, valamint a Kttv. 200. § (2) bekezdése szerinti érdekegyeztetést a polgármester lefolytatja.

 

(5)        Amennyiben bármely bizottság a költségvetés tervezetét, a zárszámadás tervezetét a testületi ülés napjáig nem tárgyalja meg és nem véleményezi, úgy a képviselő-testület a bizottsági vélemény megadása nélkül – a Pénzügyi és Községfejlesztési Bizottság kivételével – azt megtárgyalhatja, illetve elfogadhatja.

 

Az önkormányzat gazdálkodása

 

43. §

 

1. Az önkormányzat gazdálkodásának feladatait a Polgármesteri Hivatal látja el.
2. E körben különösen:

a) a jogszabály által előírt módon és időben elkészíti a költségvetés tervezetét, a költségvetési beszámolót, valamint a pénzforgalmi információt, s mindezeket megküldi a Magyar Államkincstár területileg illetékes igazgatósága részére;

b)    beszedi az önkormányzat saját bevételeit;

c) biztosítja az önkormányzat módosított teljesítés szemléletű kettős könyvvitelének szabályszerű vezetését, s ezen belül - a pénzügyminiszter által meghatározottak szerint - kialakítja a saját, valamint az intézmények könyvvitelének számlarendjét;

d)   biztosítja az önkormányzat törzsvagyonának elkülönített nyilvántartását;

e)  elkészíti az önkormányzat éves vagyonleltárát, s azt csatolja az év végi költségvetési beszámolóhoz;

f)   az önkormányzat költségvetési számláját kezelő pénzintézeten keresztül gondoskodik az önkormányzat tartozásainak és az önkormányzat intézményei működési kiadásainak a kiegyenlítéséről, illetve teljesítéséről.

 

(3)       A képviselő-testület által alapított és fenntartott - önállóan működő és önállóan működő és gazdálkodó - intézmények a működési kiadásokra biztosított pénzeszközeiket a Polgármesteri Hivatal által meghatározott ütemben és mértékben használhatják fel. Az intézmény részére biztosított éves költségvetési keretet csak a képviselő-testület csökkentheti, illetve vonhatja el. Az intézmény a kötelező térítési díjon és a képviselő- testület által kötelezően előírt bevételi összegen felüli többletbevételével szabadon rendelkezik, azt - alapfeladatainak sérelme nélkül - felhasználhatja.

 

44. §

 

(1)       Az önkormányzat meghatározza gazdasági programját, melynek tartalmát külön jogszabály állapítja meg.

 

(2)       A gazdasági program a képviselő-testület megbízatásának időtartamára, vagy azt meghaladó időszakra szólhat.

 

(3)       A gazdasági programot a képviselő-testület az alakuló ülését követő hat hónapon belül fogadja el, ha az egy választási ciklus idejére szól. Ha a meglévő gazdasági program az előző ciklusidőn túlnyúló, úgy azt az újonnan megválasztott képviselő-testület az alakuló ülését követő hat hónapon belül köteles felülvizsgálni, és legalább a ciklusidő végéig kiegészíteni vagy módosítani.

 

(4)       Az önkormányzat a költségvetési, a költségvetés teljesítési és szakmai

        tevékenységének bemutatására, értékelésére vonatkozó adatainak külön jogszabályban meghatározott körét évente a község honlapján közzéteszi.

 

(5)       A polgármester jogosult az átmenetileg szabad pénzeszközök lekötéséről vagy befektetéséről – a képviselő-testület folyamatos tájékoztatása mellett – saját hatáskörében dönteni.

 

(6)       A polgármester saját hatáskörében havonta 250.000 Ft értékhatárig köthet szerződéseket, vállalhat kötelezettségeket, írhat alá megállapodásokat. Az általa kötött szerződésekről a képviselő-testületet a soron következő ülésén tájékoztatja.

 

 

Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése

 

45. §

 

1. [30]A képviselő-testület a polgármester előterjesztése alapján a zárszámadási rendelet-tervezettel egyidejűleg áttekinti az önkormányzat felügyelete alá tartozó költségvetési szervek éves ellenőrzési jelentései alapján készített éves összefoglaló ellenőrzési jelentést, melyek tartalmát a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII.31.) Korm. rendelet 39. § (3) bekezdése határozza meg.

 

2. Az önkormányzat belső ellenőrzését az önkormányzat társulása, illetve önkormányzattal szerződéses jogviszonyban álló szervezet látja el.

 

 

Önkormányzat társulásai

 

46. §

 

a) Gödöllői Kistérség Önkormányzatainak Többcélú Kistérségi Társulása

b) Észak-Kelet Pest és Nógrád Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás (Zöld Híd)

c) Turai Központi Orvosi Ügyeleti Társulás

d) Dunavölgyi Vízgazdálkodási Társulat

c) Pest Megyei Területfejlesztési Tanács

 

 

 

 

 

XII. fejezet

Közmeghallgatás, lakossági fórum

 

Közmeghallgatás

 

47. §

 

(1)       A képviselő-testület a munkatervében meghatározott időpontban évente - minden év decemberében - legalább egy alkalommal előre meghirdetett közmeghallgatást tart.   

 

(2)       A képviselő-testület közmeghallgatást tart eseti döntése alapján, a lakosság egészét vagy többségét érintő önkormányzati döntések meghozatala előtt.

 

(3)       A közmeghallgatás időpontjáról, helyéről, napirendi pontjáról a lakosságot a közmeghallgatás időpontja előtt legalább két héttel az önkormányzat hivatalos internetes oldalán, az önkormányzat lapjában való közzététellel, illetve plakátok útján értesíteni kell.

 

(4)       A közmeghallgatást a polgármester hirdeti meg, illetve vezeti, melyről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyv tartalmára, készítésére az SZMSZ 27.§-ban foglaltak az irányadók.

 

(5)       Közmeghallgatást kell tartani, ha azt legalább 800 dányi választópolgár a tárgy megjelölésével kezdeményezi a polgármesternél.

 

(6)       A közmeghallgatás legfeljebb 3 órán keresztül tarthat.

 

(7)       A közmeghallgatáson a választópolgárok 5 percben felszólalhatnak, kérdéseket tehetnek fel, és észrevételeket, javaslatokat tehetnek.

 

(8)       A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre a polgármesternek, illetve az általa felkért személynek lehetőleg azonnal válaszolni kell.

 

(9)       Amennyiben a közérdekű kérdés az ülésen nem válaszolható meg, úgy arra a polgármesternek vagy a jegyzőnek írásban kell válaszolnia. A választ a polgármesteri hivatal készíti elő, és az érintett írja alá.

 

(10)     A válaszról a képviselő-testületet a soron következő ülésén tájékoztatni kell.

 

Lakossági fórum

 

48. §

 

(1)       A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben a település egészére, illetve valamely érintett részére kiterjedően lakossági fórumot hívhat össze az állampolgárok és a társadalmi önszerveződések közvetlen tájékoztatása céljából.

 

(2)       A lakossági fórum összehívására, a jegyzőkönyv készítésére vonatkozó szabályokat a közmeghallgatással azonos módon kell alkalmazni.

 

 

XIII. Fejezet

Az Önkormányzat lapja

 

Az önkormányzat lapjának neve, kiadója,

főszerkesztőjének megválasztása

 

49.§

 

(1)       Dány Község Önkormányzat lapjának neve: Új Dányi Tükör (továbbiakban: Lap). Kiadója: Dány Község Önkormányzata.

 

(2)       A kiadói jogokat a Polgármesteri Hivatal gyakorolja. [31]A felelős kiadó: Dányi  Polgármesteri Hivatal.

 

(3)       A szerkesztőség tagjait a képviselő-testület választja meg.

 

(4)       A Lapot annak szerkesztősége szerkeszti a felelős szerkesztő közreműködésével.

 

(5)       [32]A Lap közszolgálati jellegű, negyedévente megjelenő községi közéleti lap, közérdekű információt közöl a község lakossága számára.

 

(6)       A Lap kiadásának célja, hogy a lakosság az önkormányzat, a Polgármesteri Hivatal, és a képviselő-testület egyéb szerveinek munkájáról széleskörű és hiteles tájékoztatást kapjon. A Lap szerkesztési alapelvei: a tényszerűség és a pártatlanság.

 

(7)       A Lapban közölni kell azokat a helyi rendeleteket és határozatokat, amelyek a község lakosságát közvetlenül érintik.

 

(8)       A Lap más újságba, kiadványba helyezve nem terjeszthető, illetve más újság, illetve kiadvány a Lapba helyezve nem terjeszthető, kivéve, ha azt a polgármester engedélyezi.

 

 

 

XIV. Fejezet

A polgármester, az alpolgármester, valamint a helyi önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozat-tételével, kezelésével, nyilvántartásával, ellenőrzésével, továbbá az eljárással és az adatvédelemmel kapcsolatos szabályai

 

 

A Vagyonnyilatkozat-nyilvántartó és Ellenőrző Bizottság feladatai

 

50.§

 

(1)                   A helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló, módosított 2000. évi XCVI. törvény (továbbiakban: Ökjtv.) 10/A. § (3) bekezdésére figyelemmel vagyonnyilatkozatot a Vagyonnyilatkozat-nyilvántartó és Ellenőrző Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) tartja nyilván és ellenőrzi.

 

(2)    A Bizottság alapvető feladatai a képviselői vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel kapcsolatban:

a) tájékoztatja a képviselőt a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről,

b) igénylő nyilatkozatot ad ki a vagyonnyilatkozat-tételére kötelezett képviselő részére,

c) útmutatóban tájékoztatja a képviselőt a vagyonnyilatkozat kitöltésének szabályairól, és egyidejűleg a képviselő rendelkezésére bocsátja a megfelelő számú vagyonnyilatkozat nyomtatványokat,

d)   igazolást ad ki a kitöltött vagyonnyilatkozatok átvételéről,

e)  az átvett vagyonnyilatkozatokat lemezszekrényben elkülönítetten kezeli,

f) nyilvántartást vezet az átvett vagyonnyilatkozatokról, valamint az ellenőrzési eljárás során a hozzátartozói vagyonnyilatkozatokba történő betekintésről,

g)  hozzáférhetővé          teszi   (az    ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével) a képviselői vagyonnyilatkozatokat,

h)  a  vagyonnyilatkozattal  kapcsolatos  eljárás  esetén  felhívja  az  érintettet  az ellenőrzéshez szükséges azonosító adatok közlésére,

i)     ellátja a vagyonnyilatkozatok ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat,

j)     a képviselői megbízatás megszűnése esetén tájékoztatja a képviselőt a záró vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről,

k)    gondoskodik a képviselői vagyonnyilatkozatok visszaadásáról.

 

 

 

 

A VAGYONNYILATKOZAT ELLENŐRZÉSÉVEL ÉS A VAGYONNYILATKOZATI ELJÁRÁSSAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK

 

 

51. §

 

(1)    A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás célja a vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmának ellenőrzése.

 

(2)    Amennyiben az alpolgármester megválasztására nem az alakuló ülésen kerül sor, az érintett személy először önkormányzati    képviselőként köteles vagyonnyilatkozatot tenni, majd alpolgármesterré történő megválasztásának napjától számított harminc napon belül alpolgármesterként is vagyonnyilatkozatot kell tennie.

 

(3)     A képviselő saját vagyonnyilatkozatához köteles csatolni a vele közös háztartásban élő házas-            vagy   élettársának, valamint        gyermekének az Ötv. melléklete szerinti vagyonnyilatkozatát is.

 

(4)    A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállítás esetén van helye.  Amennyiben az eljárásra irányuló kezdeményezés nem határozza meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, a Bizottság a kezdeményezőt hiánypótlásra hívja fel. Ha a kezdeményező a hiánypótlásnak tizenöt napon belül nem tesz eleget, a Bizottság eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést. Azonos módon jár el a Bizottság, ha megállapítja a kezdeményezésről, hogy az nyilvánvalóan alaptalan.

 

(5)    Ugyanazon képviselő esetében a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ellenőrzési eljárás megismétlésének csak abban az esetben van helye, amennyiben az eljárásra irányuló kezdeményezés új tényállítást, (konkrét adatot) tartalmaz.  Új tényállítás nélkül a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos megismételt eljárására irányuló kezdeményezést a Bizottság eljárás lefolytatása nélkül elutasítja.

 

(6)    A Bizottság eljárására a képviselő-testület zárt ülésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

 

(7)    A képviselő vagyonnyilatkozatában feltüntetett adatok az azonosító adatokon kívül nyilvánosak,                          azt bárki megtekintheti, míg a képviselő hozzátartozójának vagyonnyilatkozata nem nyilvános, abba csak a Bizottság tagjai tekinthetnek be ellenőrzés céljából.

 

(8)    Amennyiben a képviselővel szemben vagyoni helyzetére vonatkozóan bejelentést tesznek, a Bizottság a bejelentést követő 5 munkanapon belül tájékoztatja a képviselőt - a bejelentés és „az ellenőrzési eljárással kapcsolatos adatlap” megküldésével – a bejelentés tartalmáról.

 

(9)    A képviselő a Bizottság tájékoztatását követően köteles haladéktalanul írásban bejelenteni a saját, illetve a hozzátartozója vagyonnyilatkozatában feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatokat.

Azonosító adatok körébe tartoznak különösen:

a) ingatlanokra vonatkozóan az ingatlan pontos címe, - település, kerület, út, utca, házszám, az ingatlan bejegyzéséről rendelkező határozat száma,

b)    hozzátartozókra vonatkozóan a születési idő, hely, anyja neve, állandó lakásának címe,

c) a gépjárművekre vonatkozóan a személygépkocsi, tehergépjármű rendszáma, alvázszáma,

d)    a védett műalkotásra, gyűjteményre vonatkozóan a műalkotás alkotójának neve, az alkotás címe, a gyűjtemény megnevezése,

e)  az  értékpapírban  elhelyezett  megtakarításra  vagy  egyéb  befektetésre  (részvény, kötvény, részjegy, nagy értékű biztosítás) vonatkozóan azok sorszáma,

f)     takarékbetétben elhelyezett megtakarításra vonatkozóan hitelintéze          neve, betétkönyv száma és az abban elhelyezett összeg,

g)  hitelintézeti számlakövetelésre vagy más, szerződés alapján fennálló pénzkövetelésre vonatkozóan a pénzkövetelés jogcíme, a kötelezett neve, lakcíme, a követelés összege, a szerződés (követelés) kelte, lejárati ideje,

h)    hitelintézettel szembeni tartozásra vonatkozóan a tartozás megnevezése, összege, kelte, lejárati ideje,

i)     a magánszeméllyel szembeni tartozásra – ha a magánszemély ehhez hozzájárul – vonatkozóan a hitelező neve, lakcíme, a tartozás összege, kelte, lejárati ideje,

j)     a gazdasági társaságban fennálló tisztségére vagy érdekeltségére vonatkozóan a cégbejegyzés száma, a gazdasági társaság székhelye, nyereségből való részesedés.

 

(10)  Az azonosító adatokat csak a Bizottság tagjai ismerhetik meg, azokat az eljárás lezárását követő 8 napon belül a nyilvántartásból törölni kell.

 

(11)  A Bizottság a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ellenőrzési eljárás eredményéről írásban tájékoztatást ad a képviselő-testület soron következő ülésén.

 

(12)    A Bizottság tevékenységét, a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ügyviteli feladatainak ellátását a bizottság titkára végzi.  Ilyen feladatok különösen a vagyonnyilatkozat-tételhez szükséges nyomtatványok elkészítése, leírás, jegyzőkönyvvezetése.

 

(13)    A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a hozzátartozói vagyonnyilatkozatba és az  ahhoz  kapcsolódó  „adatlapba”  történő  betekintést  „A  betekintési  nyilvántartáson” írásban dokumentálni kell.

 

(14)    Ha a vagyonnyilatkozat-tételére kötelezett képviselő írásban bejelenti a Bizottságnak, hogy a közös háztartásban élő házas-, illetve élettárs és gyermek esetében a közös háztartásban élés megszűnt, a Bizottság köteles haladéktalanul intézkedni az általa kezelt hozzátartozói vagyonnyilatkozatok visszaadásáról.

 

 

A képviselői vagyonnyilatkozattal kapcsolatos iratok kezelése

 

52.§

 

(1)    A Bizottság elnöke felel azért, hogy a vagyonnyilatkozatokat és azokhoz kapcsolódó egyéb iratokat az adatvédelmi szabályoknak megfelelően, az egyéb iratoktól fizikailag elkülönítetten, a polgármester irodájának páncélszekrényében, egységesen kezeljék.

 

 

(2)    A Bizottság elnöke a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos iratokat az iratkezelési szabályzatban foglaltaknak megfelelően iktatja.

 

(3)     A Bizottság a vagyonnyilatkozat általa őrzött példányát 8 napon belül visszaadja a képviselőnek, ha a kötelezett új vagyonnyilatkozatot tesz.

 

(4)    A vagyonnyilatkozatokról a Bizottság elnöke köteles e rendelet 6. melléklete szerinti tartalommal nyilvántartást vezetni.

 

(5)    A hozzátartozók vagyonnyilatkozatát és az annak ellenőrzéséhez szolgáltatott azonosító adatokat  tartalmazó  dokumentumot, valamint a képviselő vagyonnyilatkozatának ellenőrzéséhez szolgáltatott azonosító adatokat – a velük kapcsolatos, tényleges, az ellenőrzéshez kapcsolódó eljárási cselekmények időtartamát kivéve – zárt borítékban kell tárolni.

 

 

A vagyonnyilatkozatot tartalmazó boríték átadásának, lezárásának technikai szabályai

 

53.§

 

(1)       A képviselő a saját vagyonnyilatkozatát nyitott, a hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat külön-külön zárt borítékban adja át a Bizottságnak. A képviselő a borítékokra rávezeti a nevét, a hozzátartozó esetében a képviselő neve után a képviselő házas- vagy élettársa megjelölést, gyermekek esetén a képviselő neve után gyermeke megjelölést. Több gyermek esetén megkülönböztető jelzést kell alkalmazni.

 

(2)       A Bizottság az átvételkor a borítékokra ráírja a vagyonnyilatkozatokról vezetett dokumentum ABC szerinti sorszámát.

 

(3)       A boríték lezártnak tekinthető, amennyiben azt leragasztották és a ragasztásnál a képviselő ellátta kézjegyével.

 

(4)       A képviselői vagyonnyilatkozatot és a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos egyéb iratokat az egyedi                iratkezelési   szabályzatban megjelölt időpontig kell megőrizni. Záró vagyonnyilatkozat-tétel esetén a megszűnés időpontjában őrzött vagyonnyilatkozatot és a záró vagyonnyilatkozatot a megszűnéstől számított 3 évig kell őrizni.

 

 

A betekintési jog gyakorlásának részletes szabályai

 

54.§

 

(1)      A képviselői vagyonnyilatkozatba a Bizottság elnökének jelenlétében - az ellenőrzési eljáráshoz szolgáltatott azonosító adatok kivételével - bárki betekinthet.

 

 

(2)      A képviselő hozzátartozójának vagyonnyilatkozatába, valamint az azonosító adatokba kizárólag a Bizottság jogosult betekinteti, ellenőrzés céljából.

 

(3)      A betekintési jog gyakorlását a Bizottság elnöke biztosítja.

 

(4)      A hozzátartozó vagyonnyilatkozatába történő betekintést a betekintési nyilvántartáson a Bizottság elnökének dokumentálni kell.  A betekintési nyilvántartás az alábbi tartalmi elemeket rögzíti:

a)  a betekintő neve,

b)  a betekintés időpontja (év, hó nap),

c)  a betekintő aláírása, esetleges megjegyzése.

 

(5)      A vagyonnyilatkozatokkal és a nyilvántartásokkal kapcsolatban az alábbi adatvédelmi szabályokat kell betartani:

a) A jegyző a Bizottság elnökének rendelkezésére bocsátja az átvett   nyomtatványok tárolására szolgáló lemezszekrényt.

b) A szekrény kulcsát a Bizottság elnökének kell átadni, amelyről a Jegyző az alábbi tartalmú kulcsnyilvántartást vezeti: kulcs példányszáma, átvevő neve, címe, tisztsége, átvétel   időpontja,   átvevő  aláírása,  átadó  aláírása,  visszaadás  időpontja,  kulcsot visszaadó aláírása, kulcsot visszavevő aláírása.

c)  A szekrény pótkulcsát a Polgármesteri Hivatal jegyzői titkárságán lezárt, lebélyegzett borítékban kell elhelyezni és lemezszekrényben őrizni.

d) Amennyiben a Bizottság elnökének átadott kulcs elvész, úgy a pótkulcsot tartalmazó lezárt borítékot a Bizottság két tagjának jelenlétében lehet felbontani, amelyről jegyzőkönyvet kell készíteni és az átvétel tényét, a kulcsnyilvántartáson is fel kell tüntetni.

e)  A pótkulcs elvesztése esetén is azonos az eljárás azzal az eltéréssel, hogy az elvesztés tényét be kell  jelenteni a jegyzőnek, aki gondoskodik a zár lecseréltetéséről.

 

A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel kapcsolatban keletkezett iratokat kezelők személyi felelősége

 

55.§

(1)      A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos adatok védelméért, az adatkezelés jogszerűségéért a Bizottság elnöke felel.

 

(2)      A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos iratokkal összefüggő dokumentumokat  kezelők felelősségének tartalma:

a)   a Bizottság elnöke felel  a vagyonnyilatkozattal összefüggő adatok védelmére és kezelésére vonatkozó jogszabályok, valamint az SZMSZ, és e mellékletben rögzített előírások megtartásáért, illetve e követelmények teljesítésének ellenőrzéséért,

b) a képviselő felelős azért, hogy az általa bejelentett adatok hitelesek, pontosak, teljesek és aktuálisak, felelős továbbá azért, hogy a hozzátartozói vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos nyomtatványok a hozzátartozóhoz eljussanak, és a kitöltött nyomtatványok zárt borítékban a Bizottságelnöke részére átadásra kerüljenek.

 

XV. Fejezet

Záró rendelkezések

 

56.§

 

 

(1)       Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat mellékletei:

 

1. melléklet:     A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatáskörök

2. melléklet: Az állandó bizottságok feladat- és hatásköre

3. melléklet:    A polgármesteri hivatal munkarendje, ügyfélfogadási rendje,

a polgármester és a jegyző fogadóórái

4. melléklet:     Nyilatkozat nyilvános ülés tartásához való hozzájárulásról

5. melléklet:    IGAZOLÁS a vagyonnyilatkozatok átvételéről

6. melléklet:    Nyilvántartás a vagyonnyilatkozatokról

7. melléklet:    Nyilvántartás a vagyonnyilatkozatokba történő betekintésről

8. melléklet:   Nyilvántartás a vagyonnyilatkozatok ellenőrzési eljárásáról

(2)        A Szervezeti és Működési Szabályzat, valamint mellékletei 2011. április 1. napján lépnek hatályba.

 

(3)       A         rendelet         hatályba        lépésével       egyidejűleg   hatályát         veszti a          Dány község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 16/2003 (2004.(III.1.) önkormányzati rendelet.

 

(4) Az SZMSZ függelékei:

            1. függelék: A képviselő-testület tagjainak névsora és lakcíme

            2. függelék: Az állandó bizottságok tagjainak névsora és lakcíme

3. függelék: Az Önkormányzat és Dány Község [33]Roma Nemzetiségi       Önkormányzata közötti együttműködési megállapodás

            [34]4. függelék: Dány Község Önkormányzatának kötelezően ellátandó és vállalt

                                  tevékenységeinek szakfeladatai

 

 

           

    

      Gódor Lajosné                                                                           Jánosik György

      polgármester                                                                                 jegyző

 

 

 

(Egységes szerkezetbe foglalva: 2013. március 1.)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1. melléklet

Az 5/2011. (IV.1.)  önkormányzati rendelethez

 

A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatáskörök

 

1. Temetési segély megállapítása
2. Köztemetés elrendelése
3. Dány község címerének és zászlajának használatának engedélyezése
4. Szociális étkeztetésre való jogosultság megállapítása

2. melléklet

az 5/2011. (IV.1.) önkormányzati rendelethez

 

Az állandó bizottságok feladat- és hatásköre

 

I.Pénzügyi és Községfejlesztési Bizottság:

1. Feladatkörében előkészíti a képviselő-testület döntéseit, szervezi és ellenőrzi a döntések végrehajtását.
2. Véleményezi:
   
   1. az önkormányzat költségvetési koncepcióját,
   2. a költségvetési rendelet tervezetét,
   3. az önkormányzat féléves beszámolóját,
   4. az önkormányzat éves beszámolóját,
   5.  zárszámadási rendelet tervezetet
   6. a tervezett helyi adók bevezetését, mértékét, megszüntetését,
   7. a költségvetést érintő valamennyi előterjesztést és módosító javaslatot.
3. Részt vesz az önkormányzat gazdálkodására vonatkozó programok kidolgozásában, pályázatok előkészítésében.
4. Figyelemmel kíséri a költségvetés előirányzatainak év közbeni teljesülését, a vagyonváltozás alakulását, értékeli a negatív változásokat előidéző okokat.
5. Szükséges esetben javaslatot tesz a gazdálkodással kapcsolatos korrekciókra, pótköltségvetés benyújtására.
6. Vizsgálja a hitel felvétel indokait, megalapozottságát.
7. Javaslatot tesz a felmerülő hitelkonstrukciók közül az önkormányzat számára legkedvezőbbnek tűnő megoldás kiválasztására.
8. Elemzi az önkormányzati vagyon hasznosításának lehetséges módozatait.
9. Javaslatot tesz a polgármester bérfejlesztésére, költségtérítésére, jutalmazására.
10. Ellenőrzi a polgármesteri hivatalnak a pénzügyi tárgyú önkormányzati döntések előkészítésére és végrehajtására irányuló tevékenységét, a pénzkezelési szabályzat, a bizonylati rend és a bizonylati fegyelem érvényesülését.
11. Részt vesz az önkormányzati intézmények gazdálkodására vonatkozó ellenőrzésekben.
12. Figyelemmel kíséri és vizsgálja a közterületek rendjét, a zöldterületek fenntartását, a község tisztaságát, és indítványozza az ezekkel kapcsolatos intézkedések megtételét.
13. Figyelemmel kíséri a köztéri alkotások, műemlékek védelmét.
14. Részt vesz az önkormányzat pályázatainak előkészítésében.
15. Ellenőrzi a hivatalnak a bizottsági döntések előkészítésére és végrehajtására irányuló tevékenységét.

 

II. Szociális és Egészségügyi Bizottság

1. Első fokon határozattal dönt az alábbi önkormányzati hatósági ügyekben:
   
   1. aktívkorú nem foglalkoztatott személyek segélyének megállapítása,
   2. átmeneti szociális segélyek megállapítása,
   3. rendszeres szociális segélyek megállapítása,
   4. rendkívüli gyermekvédelmi támogatás,
   5. rendszeres gyermekvédelmi támogatás,
2. Első lakáshoz jutók kamatmentes kölcsönének megállapítása.
3. Folyamatosan figyelemmel kíséri az állampolgárok életkörülményeit, a foglalkoztatottság és a munkanélküliség alakulását.
4. Közreműködik a szociális ellátásra szorulók felkutatásában és támogatásában.
5. Ajánlásokat dolgoz ki a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett személyek problémáinak megoldására.
6. Javaslatot tesz az egészségügyi ellátás fejlesztésének lehetséges módozataira.
7. Figyelemmel kíséri a község egészségügyi alapellátását (hétvégi orvosi ügyelet, gyógyszertári ügyelet, védőnői szolgálat) és javaslatot tesz esetleges fejlesztésére, átszervezésére.
8. Előzetesen véleményezi a szociális és egészségügyi tárgyú testületi határozatokat és rendeleteket.
9. Véleményezheti az önkormányzat költségvetési rendeletének tervezetét.
10. Ellenőrzi a polgármesteri hivatalnak, a szociális bizottság döntéseinek és a képviselő-testület szociális tárgyú döntéseinek végrehajtására irányuló tevékenységét.

 

III. Oktatási, Művelődési és Sport Bizottság

1. Figyelemmel kíséri az oktatási, művelődési intézmények és sportegyesületek munkáját.
2. Részt vesz a község oktatási-, művelődési- és sport koncepciójának kidolgozásában.
3. Véleményezi az oktatási és kulturális intézmények vezetői posztjára beérkezett pályázatokat.
4. Javaslatot tesz az intézményvezetők kinevezésére.
5. Javaslatot tesz az oktatási intézmények átszervezésére, működésük racionalizálására vagy esetleges megszüntetésükre.
6. Megtárgyalja és véleményezi az oktatási-, művelődési és sport témakörben benyújtott határozat- és rendelet-tervezeteket.
7. Rangsorolja az oktatási, kulturális és sport intézmények felújítási igényeit, vizsgálja fejlesztésük szükségességét.
8. A helyben szokásos módon folyamatosan tájékoztatja a lakosságot a község kulturális helyzetéről és a bizottság terveiről.
9. Közreműködik a községi ünnepségek megszervezésében, lebonyolításában.
10. Javasolja a képviselő-testületnek köztéri képzőművészeti alkotások felállítását.
11. Javaslatot tesz közterületek, utcák elnevezésére, illetve az elnevezés megváltoztatására.
12. Ellenőrzi a polgármesteri hivatalnak a bizottsági döntések előkészítésére és végrehajtására irányuló tevékenységét.

 

IV. Környezetvédelmi, Mezőgazdasági és Településüzemeltetési Bizottság

1. Figyelemmel kíséri az állattartási szabályok érvényesülését és javaslatot tesz a feltárt anomáliák orvoslására.
2. A település érdekét szolgáló beruházások esetén figyelemmel kíséri a környezetvédelmi szabályok betartását.
3. Folyamatosan részt vesz a parlagfű mentesítési program kidolgozásában, megszerzésében és lebonyolításában.
4. Kapcsolatot tart a mezőgazdasági termelők és az önkormányzat között az esetleges problémák megoldása érdekében.
5. Javaslatot tesz a mezőőrség működésével kapcsolatos feladatok végrehajtási módozataira.
6. Részt vesz az önkormányzat pályázatainak előkészítésében.
7. Ellenőrzi a hivatalnak a bizottsági döntések előkészítésére és végrehajtására irányuló tevékenységét.
8. Ellenőrzi az önkormányzat tulajdonában lévő bérlakások műszaki állapotát.
9. Javaslatokat fogalmaz meg a bérlakások fenntartásával, fejlesztésével kapcsolatos munkálatok megvalósítására.
10. Javaslatot tesz a szükségesnek ítélt munkálatok kivitelezési módjára, valamint a kivitelezők személyére.
11. Ellenőrzi a kivitelezési munkák minőségét, színvonalát.
12. Kapcsolatot tart az önkormányzati lakásokban lakó bérlőkkel illetve azok képviselőivel.
13. Az önkormányzati költségvetés összeállításakor javaslatot tesz az önkormányzati bérlakások bérleti díjának emelésére.
14. Az önkormányzati bérlakások megüresedése esetén javaslatot tesz az új bérlők személyére.
15. Ellenőrzi és figyelemmel kíséri a polgármesteri hivatalnak a bizottság döntéseinek végrehajtására irányuló tevékenységét.
16. A Széchenyi terv keretében épült költségalapú önkormányzati bérlakások éves lakbérbevételének 1/3-át kitevő összeg erejéig dönt a lakások környezetének kulturáltabbá, kényelmesebbé tételét szolgáló beruházásokról.

 

 

V. Vagyonnyilatkozat-nyilvántartó és Ellenőrző Bizottság

A bizottság hatáskörét és a működésének részletes szabályait a Szervezeti és Működési Szabályzat XIV. fejezete tartalmazza.

3. melléklet

az 5/2011. (IV.1.) önkormányzati rendelethez

 

A polgármesteri hivatal munkarendje, ügyfélfogadási rendje,

a polgármester és a jegyző fogadóórái

 

I.

A polgármesteri hivatal munkarendje

                                   A munkaidő kezdete hétfőtől péntekig: 8.00 óra

                                   A munkaidő vége hétfőn: 18.00 óra

                                   A munkaidő vége keddtől csütörtökig: 16.00 óra

                                   A munkaidő vége pénteken: 14.00 óra

 

II.

A polgármesteri hivatal ügyfélfogadási ideje:

Hétfői és szerdai napokon 9 órától a munkaidő végéig.

III.

A polgármester fogadóórái

Minden héten hétfőn 9.00 órától 11.30 óráig.

IV.

A jegyző fogadóórái

Minden héten hétfőn 14.00 órától 17.30 óráig.

4. melléklet

az 5/2011. (IV.1.) önkormányzati rendelethez

 

N Y I L A T K O Z A T

 

 

 

 

 

Alulírott ……………………………………………………………………………… (név)

 

…………………………………………………………………….…(lakcím) sz. alatti lakos

 

 

 

 

beleegyezem*                                    nem egyezem bele,*

 

 

 

hogy Dány Község Önkormányzatának képviselő-testülete a személyemet érintő

 

 

 

……………………………………………………………………………………………

 

 

 

ügyet nyilvános ülésen tárgyalja.

 

Fenti nyilatkozatomat a nyilvános és zárt ülés fogalmi meghatározásának ismeretében tettem meg.

 

 

 

Dány, 2…….. év …………. hó ……. nap

 

 

 

………………………………

aláírás

 

 

 

 

* megfelelő szöveg aláhúzandó!

 

 

 

5. melléklet

az 5/2011. (IV.1.) önkormányzati rendelethez

 

IGAZOLÁS

a vagyonnyilatkozatok átvételéről

 

Alulírott……………………………………..mint a vagyonnyilatkozat tételére kötelezett helyi önkormányzati képviselő, a mai napon az alábbi vagyonnyilatkozatokat adom át:

 

………………………………….helyi önkormányzati képviselő

…………………………………..házastárs/élettárs

…………………………………..gyermek

…………………………………..gyermek

…………………………………..gyermek

 

Dány, 20………………hó…….nap

 

                               ………………….                                     ……………………….

                                          átadó                                                                átvevő

 

7. melléklet

az 5/2011. (IV.1.) önkormányzati rendelethez

 

 

Nyilvántartás a vagyonnyilatkozatokba történő betekintésről

 

Betekintő személy neve	Aláírás	Betekintés időpontja	Megjegyzés

 

8. melléklet

az 5/2011. (IV.1.) önkormányzati rendelethez

 

Nyilvántartás a vagyonnyilatkozatok ellenőrzési eljárásáról

 

1. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást kezdeményező neve, címe:

2. Az eljárás kezdeményezésének időpontja:

3. Az eljárásba érintett képviselő:

4. A vagyonnyilatkozat kifogásolt része:

5. A 4. pont megjelölésének hiányában a hiánypótlásra felhívás időpontja:

6. Az érintett tájékoztatásának időpontja a bejelentésről:

7. Az azonosító adatok átadásának időpontja a Vagyonnyilvántartó és Ellenőrző Bizottság részére:

8. A Vagyonnyilvántartó és Ellenőrző Bizottság ülésének időpontja:

9. Az eljárás eredménye

a) a bejelentés elutasítva, mert

aa)      nyilvánvalóan alaptalan

ab)      a bejelentő a hiánypótlásnak nem tett eleget

ac)      az ismétlés kezdeményezés új tényállást nem tartalmaz

b) a bejelentés alapján a Vagyonnyilvántartó és Ellenőrző Bizottság az alábbiakat állapította meg.

10. Az azonosító adatok törlésének időpontja:

11. A képviselő-testület tájékoztatásának időpontja az eljárás eredményéről:

 

 

 

1. függelék

az 5/2011. (IV.1.) önkormányzati rendelethez

 

 

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET TAGJAINAK NÉVSORA ÉS LAKCÍME

 

 

 

 

1. Gódor Lajosné                       Dány, Malom u. 11.                    polgármester

2. Alekosz Iliász                         Dány, Temető u. 7.                     alpolgármester

3. Baglyas János                          Dány, Valkói u. 24.                     képviselő

4. Péli István                               Dány, Tavasz u. 43.                   képviselő

5. Szabó Bernadett                     Dány, Széchenyi u. 70.              képviselő

6. Szamosvölgyi Attiláné      Dány, Szabadság út 34.              képviselő

7. Szekeres József                        Dány, Rákóczi u. 22.                képviselő

 

Gódor Lajosné                           Jánosik György
 polgármester                               mb.jegyző

 

 

 

 

2. függelék
az 5/2011. (IV.1.) önkormányzati rendelethez

 

 

AZ ÁLLANDÓ BIZOTTSÁGOK TAGJAINAK NÉVSORA

 

Pénzügyi és Községfejlesztési Bizottság:

Baglyas János, elnök (Dány, Valkói u. 24.)

Péli István, képviselő tag (Dány, Tavasz u. 43.)

Szekeres József, képviselő tag (Dány, Rákóczi u. 22.)

Kelemák Pálné, külsős tag (Dány, Tavasz u. 32.)

Hábel János, külsős tag (Dány, Arany J. u. 21.)

 

Szociális és Egészségügyi Bizottság:

Szamosvölgyi Attiláné, elnök (Dány, Szabadság út 34.)

Szabó Bernadett, képviselő tag (Dány, Széchenyi u. 70.)

Péli István, képviselő tag (Dány, Tavasz u. 43.)

Szekeres József, képviselő tag (Dány, Rákóczi u. 22.)

Czininé Tóth Mária, külsős tag (Dány, Zrínyi u. 2.)

Doman Zoltánné, külsős tag (Dány, Bartók B. u. 20.)

Tóth András, külsős tag (Dány, Temető u. 8.)

 

Vagyonnyilatkozat-nyilvántartó és Ellenőrző Bizottság:

Szamolvölgyi Attiláné, elnök (Dány, Szabadság út 34.)

Baglyas János, képviselő tag (Dány, Valkói u. 24.)

Szabó Bernadett, képviselő tag (Dány, Széchenyi u. 70.)

 

Oktatási, Művelődési és Sport Bizottság:

Szabó Bernadett, elnök (Dány, Széchenyi u. 70.)

Szamosvölgyi Attiláné, képviselő tag (Dány, Szabadság út 34.)

Péli István, képviselő tag (Dány, Tavasz u. 43.)

Bugyi Sándor, külsős tag (Zsámbok, Szent László u. 7/a.)

Baglyas Gellért, külsős tag (Dány, Valkói u. 24.)

 

Környezetvédelmi, Mezőgazdasági és Településüzemeltetési Bizottság:

Szekeres József, elnök (Dány, Rákóczi u. 22.)

Baglyas János, képviselő tag (Dány, Valkói u. 24.)

Péli István, képviselő tag (Dány, Tavasz u. 43.)

Ujfalusi János, külsős tag (Dány, Fő u. 59.)

Bognár Zoltán, külsős tag (Dány, Szent István u. 29.)

 

Gódor Lajosné                           Jánosik György
 polgármester                               mb.jegyző