Dány Község Önkormányzat Képviselő-testületének

7/2014. (VIII. 28.) önkormányzati rendelete

a közösségi együttélés alapvető szabályairól és megszegésük jogkövetkezményeiről

(Egységes szerkezetben)

 

Dány Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésével, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 8. § (2) bekezdésével és 143. § (4) d) pontjával kapott felhatalmazással és feladatkörében a következőket rendeli el:

 

1. Általános rendelkezések

 

1. § (1) E rendelet célja a közösségi együttélés alapvető szabályainak megszegésekor alkalmazandó jogkövetkezmények és eljárási szabályok megállapítása.

(2) A közösségi együttélés szabályai körébe tartozik minden olyan előírás vagy tilalom, amelyet Dány Község Önkormányzatának Képviselő-testülete rendeletében a helyi viszonyok szabályozására alkot, és nem tartozik magasabb szintű jogszabály ellenőrzési körébe.

[1](3) Hatályát vesztette

2. § (1) E rendelet területi hatálya Dány község közigazgatási területére terjed ki.

(2) E rendelet személyi hatálya a Dány község közigazgatási területén tartózkodó természetes és jogi személyekre, valamint jogi személyiség nélküli szervezetekre terjed ki.

(3) E rendelet nem alkalmazható olyan jogellenes magatartás esetén, amelyeket magasabb szintű jogszabály büntetni rendel.

 

[2]2. Egyes, közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartások

 

[3]2/A. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el az, aki a helyi címer és zászló alapításáról és használatáról szóló 2/1997. (III.1.) önkormányzati rendelet szabályait megszegve az Önkormányzat jelképeit jogosulatlanul, az engedélytől eltérő vagy közösséget sértő módon használja fel.

(2) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el az, aki a vizek kártételei elleni védelem és védekezés megszervezéséról szóló 4/1999. (VI.28.) önkormányzati rendelet szabályait megszegve

a.) az ingatlana előtti szakaszon lévő vízelvezető árkot, nem tartja csapadékvíz elvezetésére alkalmas állapotban

b.) belterületi kertek, külterületi földek művelése során a vizek természetes lefolyását akadályozza.

(3) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el az, aki a köztisztaság fenntartásáról szóló 11/2001. (VIII.15.) önkormányzati rendelet szabályait megszegve

a.) az ingatlana előtti, melletti járdaszakaszt nem tartja tisztán, téli időszakban síkosság-mentesítést nem végez

b.) a gépjárművek közlekedésére szolgáló út és az ingatlan homlokvonali telekhatára közötti sáv gondozását, szemét- és gyommentesítését nem végzi el.

[4](4) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el az, aki az avar és a kerti hulladék elégetésének szabályairól szóló 10/2016. (IV. 28.) önkormányzati rendeletet megszegve

a.) avar és kerti hulladékot kedd és csütörtök 9-19 óra, szombat 17-19 óra kivételével, valamint munkaszüneti és ünnepnapokon szabadtéren eléget,

b.) ipari eredetű hulladékot (műanyag, gumi, vegyszer, festék stb.) szabadtéren eléget,

c.) vagyoni és személyi biztonságot veszélyeztetve éget, tűzrakó hely oltásáról nem gondoskodik.

(5) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el az, aki a közterületek használatának rendjéről és feltételeiről szóló 6/2014. (VIII.28.) önkormányzati rendelet szabályait megszegve

1. közterületet engedély nélkül, nem az engedélyben megadott célra és módon használ,
2. közterületen jármű és gyalogos közlekedést akadályozó tárgyat helyez el,
3. közterületen kihelyezett szobrot, emlékművet, köztárgyat, növényzetet megrongál.

(6) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatrtást követ el az, aki a közterületek elnevezéséről, elnevezésük megváltoztatására irányuló kezdeményezések rendjéről, és a házszám megállapításáról  szóló 9/2014. (IX.30.) önkormányzati rendelet szabályait megszegve a házszámtábla kihelyezéséről, cseréjéről, pótlásáról, láthatóságáról nem gondoskodik.

(7) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el az, aki a hulladékgazdálkodásról szóló 8/2015. (IV.30.) önkormányzati rendelet szabályait megszegve

a) az ingatlanán keletkező, az ideiglenes tárolásra szolgáló (közműpótló) létesítmények, berendezések ürítéséből származó, illetve közüzemi csatornahálózatba vagy más módon befogadóba vagy szennyvíztisztítóba nem vezetett települési folyékony hulladékot, valamint a települési szilárd hulladékot nem gyűjti, továbbá az annak begyűjtésére feljogosított hulladékkezelőnek nem adja át,

b) a szállítás időpontjára a tárolóedényt, jármű és gyalogos közlekedést akadályozva helyezi el,

c)  a gyűjtőedény évi kétszeri mosását és fertőtlenítését nem végezi el,

d) szelektív hulladékot környezetet veszélyeztető módon gyűjt, tárol, és a begyűjtésre feljogosított hulladékkezelőnek  nem adja át.

(8) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el az, aki a közterületen történő szeszesital fogyasztás szabályairól szóló 16/2015. (VIII.24.) önkormányzati rendelet szabályait megszegi.

[5](9) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, aki:

a) családi rendezvények, kerti összejövetelek esetén 24.00 óra után az ingatlan udvarán folytatja a rendezvényt;

b) az a vendéglátó üzemeltető, aki vendéglátó-ipari egység, üzlet, szórakozóhely vendégterében, kerthelyiségében, teraszán, továbbá ezek 10 méteres körzetében nem gondoskodik arról, hogy a rendezvény a szomszédos ingatlanokon élők nyugalmát, pihenését ne zavarja;

c) az a magáningatlan-tulajdonos, aki saját ingatlanon hangosító berendezést munkanapon 21.00 és 7.00 óra között; szombaton, vasárnap és ünnepnapon 22.00 óra és 8.00 óra között, másokat zavaró módon üzemeltet;

d) aki,olyan zajt vagy rezgéskeltést okoz, amelyre az esetenkénti és nem azonos körülmények közötti ismétlődés miatt általános érvénnyel határértéket vonatkoztatni nem lehet és mások pihenéshez való jogát, nyugalmát zavarja.

 

3. Jogkövetkezmények és eljárási szabályok

 

3. § (1) Szabályszegés elkövetőjével szemben – önkormányzati rendelet ettől eltérő rendelkezése hiányában – ötvenezer forintig terjedhető helyszíni bírság, illetve százötvenezer forintig terjedhető közigazgatási bírság szabható ki, akár ismételten is.

(2) A bírság összegét úgy kell megállapítani, hogy annak mértéke

a) igazodjék a cselekmény súlyához,

b) legyen tekintettel az elkövető személyi (családi és szociális) körülményeire, amennyire azt az eljárás során rendelkezésre álló adatok megalapozzák,

c) bírjon megfelelő visszatartó erővel a további jogsértések elkerülése érdekében.

(3) Az igazgatási bírság mértékének meghatározásakor érvényesíteni kell a fokozatosság és arányosság követelményét is, vagyis magasabb összegű bírság kiszabása csak igen súlyos cselekmény vagy ismételt elkövetés esetén indokolt.

(4) A kiszabott igazgatási bírságot az erről szóló hatósági döntés jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell megfizetni az önkormányzat bírság bevételi számlájára.

(5) A közigazgatási bírság kiszabása mellőzhető és helyette figyelmeztetés alkalmazható, ha

a) az elkövetett jogsértés – annak körülményeire tekintettel – csekély súlyú,

b) a jogellenes magatartás első alkalommal róható fel az elkövető terhére, valamint

c) a pénzbírság mellőzésével is biztosítható a kellő visszatartó erő a további jogsértésektől.

 

[6]4. § Hatályát vesztette

 

5. § (1) Szabályszegés esetén –  más hatóság, hatósági személy jelzése vagy lakossági bejelentés alapján – a hatáskör jogosultja hivatalból köteles eljárni.

(2) Az e rendelet szerinti közigazgatási bírság kiszabásával és a hozzá kapcsolódó közigazgatási eljárás lefolytatásával kapcsolatos jogköröket – átruházott hatáskörben – a jegyző gyakorolja.

(3) Tettenérés, egyértelmű tényállás és a szabályszegésnek a jogsértő személy általi elismerése esetén a hivatal hatósági ügyintézője helyszíni bírság kiszabására jogosult.

(4) A (3) bekezdésben foglalttól eltérő esetben közigazgatási eljárást kell lefolytatni, mely során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(5) Az eljárást lezáró határozatban – a közigazgatási bírság kiszabásának mellőzése esetén is –

a) a szabályszegő cselekmény jellegétől függően határidő kitűzésével kötelezni kell az elkövetőt a magatartásával létrehozott szabálytalan állapot megszüntetésére,

b) fel kell hívni a szabályszegőt, hogy a jövőben tartózkodjon hasonló cselekmények elkövetésétől, tartsa be a jogszabályokat és a közösségi együttélés alapvető szabályait,

c) tájékoztatást kell adni az ismételt elkövetés lehetséges jogkövetkezményéről,

d) az indokolásban rögzíteni kell a bírság összegének mértékét megalapozó mérlegelési szempontokat.

(6) Nincs helye felelősségre vonásnak, ha a jogellenes magatartás tanúsítása óta hat hónap eltelt (elévülés). Folyamatos vagy visszatérő szabályszegés esetén a cselekmény, illetőleg cselekménysorozat befejezésének időpontjától kezdődik az elévülés.

 

4. Vegyes, átmeneti és záró rendelkezések

 

6. §  (1) E rendelet 2015. szeptember 1-én lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követően elkövetett, illetőleg befejezett szabályszegések esetén kell alkalmazni.

(2) A rendelet kihirdetéséről az SZMSZ szerint a jegyző gondoskodik.

 

Gódor Lajosné                               Pervainé Hangodi Ágnes
polgármester                                                 jegyző

 

Egységes szerkezetbe foglalva: 2018. 03. 28.