Dány Község Önkormányzata Képviselő-testületének

többször módosított

9/2006. (VII. 7.) sz. rendelete

a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról

(Egységes szerkezetben)

Dány Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben (továbbiakban: Szoctv.) kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja:

A rendelet célja, hatálya

1. § E rendelet célja, hogy a település lakóinak szociális biztonsága érdekében meghatározza

• a helyi önkormányzat által biztosított egyes szociális ellátások

- formáit,

- szervezetét,

• a szociális ellátás iránti kérelem benyújtásának módját és az egyéb eljárási szabályokat,

• a szociális ellátásokra való jogosultság

- feltételeit, valamint

- érvényesítésének garanciáit.

2. § (1) Az e rendeletben meghatározott szociális ellátásra való jogosultság

a) az önkormányzat illetékességi területén lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárokat,

b) bevándorlási engedéllyel rendelkező személyeket,

c) a letelepedési engedéllyel rendelkező személyeket,

d) a magyar hatóság által menekültként elismert személyeket, illetve

e) azokat a hajléktalan személyeket illeti meg, akik az önkormányzat illetékességi területét jelölték meg tartózkodási helyként az adott szociális ellátás igénybevételekor megtett nyilatkozatukban.

¹f) hontalan

(2) A rendelet hatálya az átmeneti segély, étkeztetés, szállás biztosítása – ha ezek hiánya a rászorulónak az életét, testi épségét veszélyezteti – ellátások tekintetében az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény rendelkezései szerint jogszerűen Magyarországon tartózkodó állampolgáraira is.

(3) A rendelet hatálya kiterjed:

a) a munkavállalók Közösségen belül szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletben meghatározott, valamint

b) a Szoctv. 32/B. § (1) bekezdésében meghatározott időskorúak járadéka tekintetében a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik.

 

²Aktív korúak ellátása

 

3. § (1) A Sztv. 37/B. § (1) bekezdés b)-c) pontja szerinti személy a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként együttműködésre köteles a Sülysáp Székhelyű Közös Fenntartású Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal 2118 Dány, Szabadság u. 8.sz (továbbiakban: Családsegítő Szolgálat).

(2) Az (1) bekezdésben foglalt személy az együttműködés keretében köteles:

1. a rendszeres szociális segélyt megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül felkeresni a Családsegítő Szolgálatot.

2. a nyilvántartásba vételétől számított 60 napon belül a beilleszkedést segítő programról írásban megállapodást kötni

3. a beilleszkedést segítő programról szóló megállapodásban foglaltaknak eleget tenni

4. a Családsegítő Szolgálatnál a beilleszkedést segítő programban meghatározott időben megjelenni

4.§ (1) A Családsegítő Szolgálat a 3.§ (2) bekezdés a) pontjában foglaltak szerint megjelent személyt nyilvántartásba veszi.

(2) A Családsegítő Szolgálat tájékoztatja a rendszeres szociális segélyre jogosult személyt a beilleszkedési program elkészítésének menetéről, a programok típusairól, az együttműködés eljárási szabályairól.

(3) A nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül a rendszeres szociális segélyre jogosult személy bevonásával kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő programot, és arról a segélyben részesülő személlyel írásban megállapodást köt.

(4) A Családsegítő Szolgálat folyamatosan kapcsolatot tart a rendszeres szociális segélyre jogosult személlyel és legalább háromhavonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést segítő programban foglaltak betartását.

(5) A Családsegítő Szolgálat legalább évente írásos értékelést készít a beilleszkedést elősegítő program végrehajtásáról, és amennyiben szükséges – a rendszeres szociális segélyre jogosult személy bevonásával – módosíthatja a programot.

(6) Az (5) bekezdés szerinti éves értékelés megküldésével tájékoztatja a jegyzőt a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról.

 

5.§ (1) A beilleszkedést segítő programok típusai:

 

1. Munkaképesség javító programok: munkára és pályára állítási, pályaorientációs csoportfoglalkozások, munkavállalási és munkakeresési tréningek, tanfolyamok

2. Egyéni foglalkozások: képességfejlesztés, szocializációs hátrányok leküzdését szolgáló programok, családfenntartó szerepek erősítésére irányuló tevékenységek

3. Közösségi szakmai programok

4. Csoportfoglalkozások: önismereti, önsegítő, rehabilitációs, reintegrációs, személyiségfejlesztő, mentálhigiénés, motivációs, orientációs, kommunikációs tréning

e) Tanácsadások: egészségügyi, egyéni életvezetési, életmódformáló, jogi, mentális, munkaügyi, pedagógia, pszichológiai, rehabilitációs

 

6.§ A jegyző az együttműködésre kijelölt szervet tájékoztatja

 

1. az aktív korúak ellátására való jogosultság megszüntetéséről

2. a rendszeres szociális segély jogosultsági feltételeinek megszüntetéséről és az Szt 35.§ (1) bekezdése szerinti együttműködési kötelezettség előírásáról

3. a rendszeres szociális segélyre jogosult személy által az Szt.37/C. §(4) bekezdése alapján kötött megállapodásról.

 

7.§ (1) Amennyiben a rendszeres szociális segélyben részesülő személy a 3.§ (2) bekezdésben foglalt együttműködési kötelezettségét neki felróhatóan két éven belül ismételten megszegi, a Sztv. 37/F § (1) bekezdés c) pontjában foglaltak szerint az aktív korúak ellátására való jogosultságát meg kell szüntetni.

(2) A 3.§ (2) bekezdés a), b) és d) pontjában foglalt határidő elmulasztása esetén a fel nem róhatóság igazolásaként kizárólag orvosi igazolás fogadható el.”

 

7/A. §. (1)³ Az aktív korúak ellátására való jogosultság feltétele, hogy a kérelmező, illetve a jogosult a lakókörnyezete rendezettségének biztosítására vonatkozó 8. §. (2)-(5) bekezdésben meghatározott feltételeket teljesítse.

 

(2) A lakott ház vagy lakás rendezettsége akkor biztosított, ha

a) a helyiségeiben a járófelületek nem szemetesek, a burkolatok, berendezési és felszerelési tárgyak, textiliák szennyeződéstől mentesek,

b) az ingatlan állagmegóvásáról és a rendeltetésszerű használhatóság fenntarthatóságáról a kérelmező, vagy jogosult jövedelmi helyzetéhez mérten gondoskodik, valamint a szakértelmet, speciális munkaeszközöket, költséget nem igénylő szükséges munkálatokat saját maga elvégzi, és

c) a higiénikus állapot érdekében szükség szerint megtörténik a rágcsálók és rovarok távoltartása, illetve irtása.

 

(3) A ház udvara és kertje akkor rendezett, ha

a) mentes a hulladéktól, kivéve, hogy a hulladék gyűjtése, tárolása elszállításig meghatározott helyen, a környezet védelméről szóló jogszabályok előírásainak betartásával történik,

b) gyommentes (elsősorban parlagfű), vagy felismerhető a gyommentesítés érdekében végzett rendszeres tevékenység

c) a pázsit nyírt, vagy felismerhető a gondozása érdekében végzett rendszeres tevékenység

d) a szabadban tárolt tárgyak, felszerelések, tüzelő tárolása sorban, rendezetten történik

 

(4) A telek határral vagy kerítéssel határos terület rendezettsége akkor biztosított, ha mentes a hulladéktól, és az ott élő növényzet terjedelmével nem akadályozza a mellette lévő járda használatát.

 

(5) A járda tisztántartása akkor biztosított, ha mentes a hulladéktól, a lehullott növényi részektől, a felgyülemlett csapadékvíztől, télen a hó eltakarítása, valamint a síkosság- mentesítés, megtörténik. A síkosság-metesítésre használt anyagok a szükségesség megszünését követő eltakarítása.

 

(6) A kérelmző illetve a jogosult az elvégzendő tevékenységek kontkrét megjelölését tartalmazó felhívástól számított 5 napon belül köteles eleget tenni a (2)-(5) bekezdésben előírt kötelezettségeknek.

(7) Amennyiben a kérelmező illetve jogosult a felszólítás ellenére nem tesz eleget a (6) bekezdés szerinti felszólításnak, úgy a bérpótló juttatást meg kell szüntetni.

 

Lakásfenntartási támogatás

⁴8. § A normatív lakásfenntartási támogatásra való jogosultság feltétele, hogy a kérelmező, illetve a jogosult a lakókörnyezete rendezettségének biztosítására vonatkozó (2)-(5) bekezdésben meghatározott feltételeket teljesítse.

 

1. A lakott ház vagy lakás rendezettsége akkor biztosított, ha

1. a helyiségeiben a járófelületek nem szemetesek, a burkolatok, berendezési és felszerelési tárgyak, textíliák szennyeződéstől mentesek,

2. az ingatlan állagmegóvásáról és a rendeltetésszerű használhatóság fenntarthatóságáról a kérelmező, vagy jogosult jövedelmi helyzetéhez mérten gondoskodik, valamint a szakértelmet, speciális munkaeszközöket, költséget nem igénylő szükséges munkálatokat saját maga elvégzi, és

3. a higiénikus állapot érdekében szükség szerint megtörténik a rágcsálók és rovarok távoltartása, illetve irtása

2. A ház udvara és kertje akkor rendezett, ha

1. mentes a hulladéktól, kivéve, hogy a hulladék gyűjtése, tárolása elszállításig meghatározott helyen, a környezetvédelméről szóló jogszabályok előírásainak betartásával történik,

2. gyommentes (elsősorban parlagfű), vagy felismerhető a gyommentesítés érdekében végzett rendszeres tevékenység

3. a pázsit nyírt, vagy felismerhető a gondozása érdekében végzett rendszeres tevékenység

4. a szabadban tárolt tárgyak, felszerelések, tüzelő tárolása sorban, rendezetten történik

3. A telekhatárral vagy kerítéssel határos terület rendezettsége akkor biztosított, ha mentes a hulladéktól, és az ott élő növényzet terjedelmével nem akadályozza a mellette lévő járda használatát.

4. A járda tisztántartása akkor biztosított, ha mentes a hulladéktól, a lehullott növényi részektől, a felgyülemlett csapadékvíztől, télen a hó eltakarítása, valamint a síkosság – mentesítés megtörténik. A síkosság-mentesítésre használt anyagok a szükségesség megszűnését követő eltakarítása megtörténik.

5. A kérelmező, illetve a jogosult az elvégzendő tevékenységek konkrét megjelölését tartalmazó felhívástól számított 5 napon belül köteles eleget tenni a (2)-(5) bekezdésben előírt kötelezettségeknek.

6. Amennyiben a kérelmező, illetve jogosult a felszólítás ellenére nem tesz eleget a (6) bekezdés szerinti felszólításnak, úgy a kérelmet el kell utasítani, vagy a megállapított lakásfenntartási támogatást meg kell szüntetni.

 

⁵8/A. §. Hatályát veszti

 

9. § (1) Dány Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére átmeneti segélyt nyújt. Azokat a személyeket indokolt átmeneti segélyben részesíteni, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni.

 

(2) Rendkívüli élethelyzetnek kell tekinteni, különösen ha az igénylő:

a) tartós betegség, baleset, orvosi kezelés miatt jelentős jövedelem-kiesést szenved,

b) bűncselekmény sértettjeként anyagi segítségre szorul,

c) nyugdíjkifizetése valamely ok miatt késik (nyugdíjazás elhúzódása, rokkantsági fok megállapítása,

d) létfenntartása, megélhetése valamilyen előre nem látható esemény, elemi kár miatt – önhibáján kívül – veszélyeztetve van, jövedelem-kiesése, váratlan többlet-kiadása keletkezik,

e) egyedülélő vagy rokkantsági, öregségi vagy egyéb nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesül és a jövedelme nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 200 %-át.

 

⁶10. § Az átmeneti segély eseti segély és rendszeres átmeneti segély formájában nyújtható.

Eseti segély

11. § (1) Eseti segély állapítható meg különösen annak a rászorulónak, akinek családjában váratlan esemény, vagy egyéb rendkívüli ok miatt előre nem látható többletkiadás keletkezett vagy várható.

 

(2) ⁷Első mondat hatályát veszti. Az egy alkalommal folyósított összeg felső határa nem lehet magasabb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-ánál.

Különösen indokolt esetben a fenti értékhatártól:

- egyedülálló esetén a nyugdíjminimum 125 %-ával,

- két fős család esetén a nyugdíjminimum 85 %-ával,

- három vagy több főből álló család esetén a nyugdíjminimum 60 %-ával el lehet térni.

Rendszeres átmeneti segély

12. § (1) Rendszeres átmeneti segély állapítható meg annak a személynek, aki:

- semmilyen ellátásban nem részesül, jövedelemmel nem rendelkezik (nyugdíjának, rendszeres szociális járadékának megállapítása igazoltan folymatban van, stb.)

- akinek nincs olyan közeli hozzátartozója, aki a napi létfenntartását biztosítani tudná (pl. téli időszak) miatt korlátozott,

- egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíjminimumot.

(2) Rendszeres átmeneti segély egy naptári évben havi vagy negyedéves rendszerességgel is megállapítható.

(3) A rendszeres átmeneti segély havi összege nem haladhatja meg a nyugdíjminimum 35 %-át.

(4) Különös indokolt esetnek kell tekinteni elsősorban azt az élethelyzetet, ha az igénylő:

- egyedül él,

- 70 éven felüli nyugdíjas,

- balesetet szenvedett vagy elemi kár érte.

 

 

 

 

 

Kamatmentes szociális kölcsön

 

13. §.⁸ Hatályát veszti

 

Beiskolázási támogatás

14. § ⁹ Hatályát vesztette

Gyógyszertámogatás

15. § ¹⁰ Hatályát vesztette

Temetési segély

16. §^{11 12}Az a Dányon állandó bejelentett lakóhellyel, illetve tartózkodási hellyel rendelkező személy, aki Dányon állandó bejelentett lakóhellyel, illetve tartózkodási hellyel rendelkezett hozzátartozója eltemettetésének költségeit vállalta – jövedelemtől függetlenül – írásbeli kérelme alapján egyszeri 10.000 Ft átmeneti segélyben részesülhet.

 

 

Étkeztetés

 

17. §. (1)¹³ Az önkormányzat napi egyszeri meleg étkeztetést biztosít azon szociálisan rászoruló személyek részére, akik önmaguk, illetve eltartottaik részére tartósan, vagy átmenetiletg nem képesek biztosítani, különösen:

- 65 év feletti életkorúak,

- átmeneti, vagy krónikus betegség miatt megromlott egészségi állapotúak,

- fogyatékkal élők,

- pszichiátriai betegségben szenvedők,

- szenvedélybetegségben szenvedők,

- rendszeres szociális segélyben részesülők,

- közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők.

A fent megjelölt feltételek közül legalább két feltételnek kell megfelelni, melyet az egészségüyi állapotra vonatkozóan a kérelmező háziorvosa igazol a megküldött nyomtatványon.

 

(2) Az étkezés térítésmentes vagy térítésköteles.

(3) A térítési díj mértéke:

a) Térítésmentes akkor, ha az étkezésre jogosultnak jövedelme nincs. A szociális bizottság ilyen esetben vizsgálja felül a kérelmező jövedelmi helyzetét.

b) Az önkormányzat az étkezés költségeihez hozzájárul:

- ha a jogosult havi jövedelme a legkisebb öregségi nyugdíjat nem éri el, ebéd adagonként 60 %

- ha a jogosult havi jövedelme a legkisebb öregségi nyugdíj másfélszeresét nem éri el, ebéd adagonként 40 %,

- ha a jogosult havi jövedelme a legkisebb öregségi nyugdíj kétszeresét nem éri el, ebéd adagonként 30 % a támogatás összege.

18. § ¹⁴Hatályon kívül helyezve

19. § Az étkeztetés biztosítására vonatkozó kérelemhez csatolni kell a jövedelemről szóló igazolást.

Házi segítségnyújtás

20. § Házi segítségnyújtásban kell részesíteni az otthonukban önellátásra saját erőből nem képes, általában idős házaspárokat, egyedülálló személyeket.

 

21. § ¹⁵A házi segítségnyújtás térítési díj mentes.

 

22. § ¹⁶Hatályon kívül helyezve

 

23. § ¹⁷Hatályon kívül helyezve

 

24. § ¹⁸A házi segítségnyújtást az önkormányzat 1 fő házigondozó alkalmazásával biztosítja.

 

Családsegítés

 

25. § (1)¹⁹ Az önkormkányzat a családsegítés körébe tartozó feladatait a Sűlysáp Székhelyű Közös Fenntartású Családsegítő- és Gyermekjóléti Szolgálat működtetésével látja el, melynek címe: 2241 Sűlysáp, Szent István tér 1.

(2) A Szolgálat dányi telephelyének címe: 2118 Dány, Szabadság út 8.

 

26. § Különösen indokolt esetben (krízishelyzetben) a polgármester maximum 100.000.- Ft összegig azonnali rendkívüli segély kiutalásáról rendelkezhet.

 

 

 

Közgyógyellátás

26./A §^{20 21}(1) A jegyző méltányossági alapon közgyógyellátási igazolványban részesíti azt a személyt, akinél

a) a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át,

b) egyedülálló esetén az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át,

c) és a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke legalább az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 15 %-át elére vagy meghaladja.

 

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól el lehet térni annál a személynél, aki:

a) ágyban fekvő beteg és önmaga ellátására képtelen, feltéve, ha számára a háziorvos állandó pelenka használatát írja elő. A beteg személy egészségi állapotát a háziorvossal kell igazoltatni.

b) fogyatékossági támogatásban részesül

Általános rendelkezések

27. § (1) A Képviselő-testület az alábbi támogatások megállapításának jogát a Szociális Bizottságra ruházza:

a) ²²hatályát veszti

b) ²³hatályát veszti

c) átmeneti segély

(2) A képviselő-testület az alábbi támogatások megállapításának jogát a polgármesterre ruházza:

a) ²⁴hatályát veszti

b) rendkívüli segély

c) temetési segély,

d) szociális étkeztetés

e)²⁵ hatályát veszti

Záró rendelkezések

28. § Jelen rendelet 2006. július 15-én lép hatályba.

 

29. § Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti

a) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 6/1997. (VI. 21.) számú szociális rendelet 1 - 5 §-a, 8 – 53 § - a, valamint

b) Az aktívkorú nem foglalkoztatott személyek segélyezéséről szóló 8/2000. (VIII. 1.) számú rendelet.

 

30. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 6/1997.(VI.1.) szociális rendelet 6 – 7/A. §- a 2006. augusztus 31 – vel hatályát veszti.

 

 

Egységes szerkezetbe foglalva: 2013. április 2.

 

 

 

 

Gódor Lajosné Jánosik György

polgármester jegyző